Hidrológiai tájékoztató, 2016
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2017-ben
közműves ivóvízfertőzést a május 23. és június 6. között a bükki vízgyűjtőre hullott, több mint 200 mm-nyi csapadék és a márciusi olvadás óta rendkívül megemelkedett karsztvízszint okozta. A június 2.-i csapadék Bán- kút-Ómassa-Szentlélek térségében meghaladta a 80 mm-t. Ez lökéshullámokat okozott, felkavarva a vízszállító barlangjáratokban található agyagos üledéket, leszaggatva kürtő kitöltéseket, amivel a karsztvíz bázisok szennyeződése azonnal láthatóvá vált, az erőteljes zava- rosodás miatt. (Lásd Szlabóczky Pál: A 2006 pünkösdi miskolci karsztvíz szennyezés hidrológiai jelentősége. Hidrológiai Tájékoztató 2010.) Ezért először a városi hálózat nyugati zónáit tápláló forrásokat, majd a 48 órás laboratóriumi műveletet igénylő bakteriális vizsgálatok pozitív eredménye után, a tapolcai vízmüvet is kizárták a szolgáltatásból. Már az első helyszíni vizsgálatok alapján kiderült, hogy a karsztvíz fertőzést a tapolcai vízbázistól 700 m-re eső egykori kőbánya szélén található víznyelő környezetébe ürítgetett fekáliás szennyvíz, illetve a csapadék rátöltésekkel túlterhelt Bükk-szentkereszt-Bükkszentlászló-i szennyvíz gyűjtő- és szállító hálózat „kitörése” okozta, a tatárárki barlangos víznyelőn keresztül, 4-5 napos elérési idővel. Az ivóvíz és szennyvizes szolgáltatást végző két vízmű azonnal jelentős szervezési és műszaki intézkedésekkel igyekezett elhárítani a hasonló haváriás esetek bekövetkezését. A vízgyűjtőn az 1980-90-es években kiépített szennyvíz kezelő rendszerek intenzifikálására a 2008-évi miskolci és a 2011 évi egri Vándorgyűlésen, valamint további Hidrológiai Társasági szaküléseken hangzott el előadás, jelen tanulmány szerzőjétől. A legjobban veszélyeztetett, nagy zónát ellátó tapolcai karsztvízbázis biztonságos védelmére létesült tavaly a korszerű ultraszűrős rendszer. A miskolci karsztvíz bázisokat veszélyeztető szeny- nyező források megszüntetését az 1974-től készült, 1987-ben kiadott védőidom leírása tartalmazta, de a 2002-ben beindult vízbázis védelmi programot 2004- ben leállították. A pünkösdi havária miatt az ÉKÖV ÍZIG 2007-ben elkészíttette a Smaragd GSH K.ft- vel „A miskolci karsztforrások védelembe helyezésének megalapozására szolgáló, Projekt Előkészítő Tanulmányt”, majd többéves sokirányú terepi kutatás (szeny- nyező források számbavétele, vízhozam mérések, víznyelős nyomjelzések, geofizikai szelvényezések, észlelő kutak fúrása) és szerteágazó numerikus modellezés alapján elkészült és 2012-ben jogerőre emelkedett a miskolci karsztvíz bázisok diagnosztikai vizsgálata, védőidom kijelölése és az üzemeltetői feladatok meghatározása. Tanulmányozható publikációk: OEK.: Ivóvíz által terjesztett járvány Miskolcon. Epinfo 2006. 23- 24.SZ. www.oek.hu Kiss Z.-né et al (ANTSZ): A 2006. évi miskolci ivóvízjárvány környezet-egészségügyi ismertetése. Egészségtudomány 2008. l.sz. www. higienikusok. hu Kovács Attila OMSZ-Kovács Péter ÉKÖV ÍZIG: Árvíz a Szinván: Az orografikus csapadéktöbblet egy extrém esete. Légkör-52.évf. 2007. 4.sz. www.mettars.hu Szlabóczky P. : A 2006. Pünkösdi miskolci karsztvíz szennyezés hidrológiaijelentősége. Hidrológiai Tájékoztató. 2010. www.hidrol0gia.hu A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2017-ben 925 éve 1092. Egy Szent László király nevében készült oklevélben részletesen összeírták a tihanyi apátság birtokait és kiváltságait. A somogyi birtokterületek határainak leírásakor pontosan meghatározták a vizes helyeket, így a "Fok" folyó (a Sió) határvonalat képező szakaszát. (Az oklevélben a Balatont "Balatun"-nak nevezték.) 850 éve 1170-1180 között Esztergomban ILI. Béla első felesége, Antiochiai Chatillon Anna fürdőt építtetett. Az erről szóló 1238-ból származó feljegyzés az első dokumentum, amely magyarországi közfürdőről tett említést, így ez a fürdő tekinthető az első hazai fürdőnek is. A fürdő később a A jelölések értelmezése: t elhunyt * született máltai Szent János (Johannita) lovagrend tulajdonába került. 475 éve 1542. I. Ferdinánd pozsonyi törvényeinek 4. cikkelyében rendelkezett a Lajos király halála utáni zűrzavarban elbitorolt jószágok, így pl. a halastavak eredeti birtokosaiknak való visszaadásáról. 275 éve 1742. március 1. * Vertics Ferenc (Hódmezővásárhely) mérnök. A Sió folyásvidékéről 1769-ben készített térképével részt vett a Balaton vízrendszerének rendezésére irányuló előké82
