Hidrológiai tájékoztató, 2016
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsadányi Éva: Dr. Vitális István kéziratos hidrogeológiai munkássága, avagy dr. Vitális István és a víz
Dr. Vitális István kéziratos hidrogeológiai munkássága, avagy dr. Vitális István és a víz ZSADÁNYIÉVA Dr. Vitális István nevét meghallva a szén jut az eszünkbe. Nem csoda, hiszen a szénkutatás terén alkotta a legmaradandóbbat. 1939-ben megjelent Magyarország szénelőfordulásai című könyve (Vitális 1.1939) és készülőben volt egy másik könyve is 1942-ben e témában, amely a háborús időkben nem jelent meg. A nyomdai kefenyomat egy példánya megmaradt, melyet dr. Vitális György, aranyokleveles geológus unoka, kiadatott 2012- ben ( Vitális 7.2012). Dr. Vitális György nevéhez fűződik nagyapjának szénkutatással kapcsolatos kéziratos dokumentumainak ismertetése több részletben a Bányászattörténeti Közlemények hasábjain (Vitális Gy.2013 a- c). Dr. Vitális István csak 1919 után, miután elhagyta Selmecbányát és Sopronban telepedett le, kötelezte el magát erőteljesen a szénkutatás mellett. Korábban foglalkozott vasérckutatással a Bükk-hegységben, mangánérccel Úrkút és Eger környékén, réz-, arany-, ezüst- és ólomkutatással a Mátrában és Telkibányán, bauxittal Nyírád és Gánt térségében, higannyal Erdélyben, kősókutatással ugyancsak Erdélyben és Sóshartyán közelében. Földi gázzal és földi olajjal is kapcsolatba került munkássága alatt. Az alföldi és erdélyi földgázmezőkkel kapcsolatban is találkozunk nevével és ott találjuk dr. Papp Simon mellett az egbelli olajkutatásnál 1914-ben. Természetesen foglalkozott a víz kutatásával is, mint a bányászat nagy „ellenségével”. Az 1900-as évek első harmadában felismerte a nagyegyházi szénmezőt és a bányászatát akadályozó bányavíz Jelentőségét”. Ennél tovább is ment, mert vízkutatással foglalkoznak dokumentumai már vízellátási feladatok megoldásával is foglalkozik. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnál működtetett Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár állományában lévő hidrogeológiai témájú kéziratos dokumentumainak válogatását, az ismert Vitálisféle tájegység szerinti felosztásban, azokon belül időrendben tárgyaljuk. Cserhát és Mátra hegység Szakvélemény a salgótarjáni elektromos áramfejlesztő telep vízellátásáról, Sopron, 1934.szeptember 19. C.IV.l 17. (T. 3356) A salgótarjáni bányák elektromos áramfejlesztési telepének a vízszükséglete jelentősen megnőtt. Nem elégséges a Zagyva vizének gáttal történő felduzzasztása, mert az időszakos. A beszivárgott csapadékvíz nagy mélységekig jut le, egészen addig, amíg „vízhatlan (agyagos) réteg nem következik”. Ez a felszínre juthat rétegnyomás vagy vető menti forrás formájában, vagy egy mélyedésben „tálszerűen” gyülemlik fel. A víznyerés lehetőségei, melyek az I. ábrán láthatók. 1. A vízgyűjtő tó alatt kutat fúrni és bevezetni, benyomatni a tóba, 2. Természetes források vizével bővíteni a víz- mennyiséget. A Csató-kút magasabban van és közel a tóhoz csővezetékkel vize a tóba vezethető, bővíthető a hozam. A Polyán-kút messze van, költséges a víz elvezetése. 3. Kutak fúrása vetők kereszteződésében, 4. Kút fúrása glaukonitos homokkőben, a vízzáró kiscelli tályagig lefümi és 5. A tálszerű mélyedésekben fúrással megfogni a talajvizet. 1. ábra. Térképvázlat a salgótarjáni elektromos áram- fejlesztő telep vízellátásához. Eredeti ma 1:25 000 Az utóbbi három csak elvi megoldás, ezekhez további szakszerű terepbejárás szükséges. Kisterenyén tervezett elektromos áramfejlesztő-telep vízellátásáról, Budapest, 1936. március 26. C.IV.43 (Víz49/2) A telep vízigénye 1500-3000 1/perc. Eddig a tóvá duzzasztott Tarján patak vizét használták. Ingadozó vize miatt nem javasolt, nem is tiszta a víz, mert az Acélgyár és a Palackgyár szennyezi. A bányából kapott víz sem tiszta. Javasolt a beszivárgott, tiszta víz. Ehhez a következő hozzáférések lehetségesek: 1. Talajvíz-rétegvíz forrás, 2. Vetőhasadék és 53
