Hidrológiai tájékoztató, 2016

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Horváth Ákos: Fejlesztési lehetőségek a Csongrád-Bánrévei árvízvédelmi szakaszon

sére a vízoldali töltésláb alatt 2,50 m mély, a töltéstest­tel együttdolgozó agyagfog kell, hogy épüljön, melynek talpszélessége 2,50 m, rézsűhajlása 1:1. A töltésmagasításból és tömörítési különbözetből eredő földhiányt anyagnyerőhelyről kell pótolni. Eredmény Ahhoz, hogy kiválasszuk a három lehetséges műsza­ki megoldás közül melyik jelent hosszú távú megoldást jövőben előforduló árvizek káros jelenségei ellen - a 2500 méteres szakaszra vonatkozóan - össze kell hason­lítanunk őket abból a szempontból, hogy milyen hátrá­nyokkal és milyen előnyökkel rendelkeznek egymáshoz képest. A lehetséges beruházás pénzügyi szempontból törté­nő összehasonlítása - becsült költségek alapján - az egyik legfontosabb szempont a végleges megoldás kivá­lasztásához. A két szivárgásgátló fejlesztés közül a szádfal kialakítása rendelkezik nagyobb anyagköltség­gel a résfalas technológiával szemben, az acélszád le­mezek magas bekerülési költsége miatt. A töltés átépíté­se során szinte csak az anyagnyerőhelyről beszállítandó földanyaggal kell számolnunk, így a három lehetséges rekonstrukció közül, a fajlagos anyagköltség tekinteté­ben a töltés átépítése a leggazdaságosabb megoldás. A becsült költségek, a három lehetséges műszaki megoldást a gyakorlatban is legtöbbet alkalmazó kivite­lező cégek árkalkulációi alapján lettek meghatározva. Megfelelően szemléltethető egy grafikon segítségével a becsült árak arányai, ahol a legköltségesebb rekonstruk­ciót vesszük 100%-nak - szádfal építése - és ehhez viszonyítjuk a két, gazdaságosabb megoldást (4. ábra). A költségek összehasonlítását követően egyértelmű­en megállapítható, hogy a leggazdaságosabb fejlesztési lehetőség a töltésátépítés, még abban az esetben is, ha az utóbbi műszaki megoldásnál töltéstest szivárgót is beépítünk. Ahhoz, hogy az eddigi értekezés alapján végleges eredményt kapjunk, további összevetések voltak szük­ségesek melyek leginkább SWOT- analízis segítségével végezhettem el, amelyben három módszert vizsgálhat­tam meg ugyanazon szempontok alapján (1. táblázat, a három analízis közül az egyik). A három lehetséges fejlesztési módszert az első 2,5 km-es mintaterületre vonatkozóan hasonlítottam össze, mely egyértelműen átvetíthető a második rekonstrukció­ra javasolt szakaszra is. A végleges eredmény megálla­pításához SWOT analízist alkalmaztam, melyből a kö­vetkező megállapítások tehetők: • A szádfal építés előnyeit alkotja, hogy nem igényel ingatlan-kisajátítást, a munkák nem érintik a vízoldali előteret, igy a területileg illetékes természetvé­delmi hatóságtól sem kell nehezen, vagy egyáltalán nem megszerezhető engedélyekről egyeztetni, a Natura 2000 területek érintettsége miatt. Hátránya azonban hogy a rendkívül magas építési költség ellenére sem kapunk teljesen vízzárófalat a töltésben, és a mentett oldali rézsű továbbra is meredek marad. • Résfal létesítéséhez sem kell kisajátítani idegen területeket, így itt sem érintik a mentett oldali előtereket a kivitelezési munkák. Továbbá előnye az is, hogy egy teljesen vízzáró falat kapunk megépülését követően. Hátránya a szádlemez veréshez hasonlóan a magas kivitelezési költségek mellett, a fenntartási munkákat nehezítő meredek rézsűhajlás problémájának megoldat­lansága. • A töltésátépítés egyik legnagyobb előnye - az előzőekben felsorolt - alternatívákkal szemben, hogy ez a megoldás valósítható meg a legkisebb anyagi ráfordí- tással. További előnyei, hogy a mentett oldali rézsű hajlásszögének csökkentése és a töltéselőterek előírás szerinti kialakítása nem csak árvízvédelmi szempontból fontos, hanem a karbantartási munkákat is nagymérték­ben megkönnyíti. Nagy hátránya, hogy a kivitelezéssel egybeeső árhullám levonulása esetén megbontott tölté­sen kell védekezni. Ehhez a módszerhez a mentett olda­lon terület kisajátítás, a vízoldalon pedig Natura 2000 védettség alá tartozó fák kitermelése is szükséges, amely sok esetben megnehezíti, esetleg meg is akadá­lyozza a munkák elvégzését. Összegzés A megfelelő állékonyság] avító beavatkozás végleges kiválasztásánál, természetesen a talajmechanikai vizsgá­latok eredményeit, valamint a terület-igénybevételi lehetőségeket is figyelembe kell venni. Ezek vizsgálatá­ra azonban munkám során lehetőségem nem volt, de célom sem volt figyelembe vételük. Mindezek hiányá­ban is úgy gondolom, hogy a három vizsgált lehetséges műszaki megoldás közül - az analízist és az eddig leír­takat figyelembe véve - a vizsgált területeken a töltésát­építés a legmegfelelőbb fejlesztési módszer, a maga hátrányaival együttvéve is. Szádlemez vérét mintakefetzttzetvénye 39+300 - 41+800 tkm között M 1:100 1. ábra 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom