Hidrológiai tájékoztató, 2016
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Szilvás Brigitta: A Parádfürdői gyógyvíz termeléséhez használt kőzetanyagok, technológiai folyamatok ásványtani és geokémiai vizsgálata, értékelése
A 2015. évi Lászlófíy Woldemár diplomamunka pályázaton Mse mesterképzés kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata. A Parádfürdői gyógyvíz termeléshez használt kőzetanyagok, technológiai folyamatok ásványtani és geokémiai vizsgálata, értékelése * SZILVÁS BRIGITTA Diplomamunkám a Parádfürdői Állami Kórház nő- gyógyászati betegségek balneoterápiás kezelésére felhasznált fürdővize köré épült. A gyógyvizet mesterségesen állítják elő szulfát-tartalmú kőzetek kilúgzásával. A dolgozatomban ezen kőzeten elvégzett ásványtani vizsgálatokkal és kioldási kísérletekkel valamint gyógyvízminta elemzésivel foglalkoztam. Bevezetés, célok Parádfürdőn a gyógyhatású víz felismerése és az első fürdőház megépülése a XVI11. század második felében az Egyezség-bánya megnyitásához köthető. A rézre és ezüstre irányuló bányászat hamar gazdaságtalanná vált azonban a vágatokban összegyűlt bányavíz kivezetése fürdővíznek, majd ezt követően kőzet kitermelése gyógyvíz előállításhoz továbbra is innen történik. Az előállítás technológiai kialakítása a következő (Lábra). A bányából kitermelt kőzettel feltöltött nyitott lúgzómedencéket ivóvízzel árasztják el időszakosan. A keletkező vasas-arzénos-timsós víz a lúgzó alján gyűlik össze, majd átfolyik egy 75 m3-es zárt beton gyűjtőmedencébe, majd a víz egy 1 m3-es indítóaknába jut. Az indítóaknából a timsós víz csővezetéken gravitációsan jut, a földbe süllyesztet 5 nr-es polipropilén puffer-tartályba. Az 5 m3-es tartályból vezetéken jut a víz a kórházi kezelőhelyiségekben lévő fürdőkádakba. A betegek kezeléséhez (fürdőkúrához) szükséges vizet a kezelés előtt az egyes kádakban készítik el. A tömény timsós víz hígítására használt hálózati ivóvíz arányát helyszíni ellenőrzés (pH mérés, sűrűség, vas és kálim tartalom) alapján határozzák meg kb. 1:10 arányban. (Lőrinc, 2007). A gyógyvíz előállítására használt kőzet legutóbbi cseréje már 35 éve volt (ideális 10 évente), így várhatóan annak nyersanyagtartalma már elég minimális. A gyógyvízre az évszázadok során számos vegyelemző tanulmány készült, 2010-ben pedig hivatalosan is gyógyvízzé minősítették „vasas-arzénos-timsós gyógyvíz” megnevezéssel. Ez idő alatt, ezzel ellentétben a felhasznált kőzetanyag megismerésére elég kevés figyelem fordult és a kőzet áztatása során lejátszódó folyamatok is meglehetősen hiányosan ismertek. Mindezekből adódóan a kutatásom célja a meglévő ismeretanyag összegzése, ásványtani, geokémiai vizsgálatok elvégzése és bemutatása volt, valamint felderíteni a kőzet kilúgzás geokémiai hátterét, és az eredmények tükrében értékelni a kőzetek nehézfém kioldását. Anyag és módszerek Ásványtani vizsgálataimhoz az Egyezség bánya különböző részeiből lett minta gyűjtve, a célból, hogy a bánya kőzetanyagáról, a lehető legkomplexebb képet kapjuk. Ezen kívül a lúgzókazettákból is gyűjtöttem mintát, hogy összevethessem azokat a táróban szedett „üde” kőzetekkel. Kioldási kísérletekhez a következő kitermelésre is szánt talpi törmelékből lett minta gyűjtve. Ásványtani vizsgálat szintén történt ezeken is. A kórházból hígítatlan gyógyvízmintát is vételezhettem, melynek elemzési adatait felhasználtam a kioldási kísérletek eredményeivel való összevetésre. A kórház továbbá rendelkezésemre bocsájtotta a gyógyvíz elemzési adatait mind a hígított és hígítatlan vízről valamint a bányavíz elemzési adatai is rendelkezésemre álltak összehasonlításra. Jelmagyarázat 0 - Egyezség bánya (XVIII. század első felétől) 0 - Áztató medencék (1866-tól) ® - Kazánház és a hozzá csatlakozó ivóvíz vezeték (árasztáshoz) (1866-tól) 0 - Felső tároló medence (1866-tól) ® - Alsó tároló medence (1866-tól) ® - Műanyag csővezeték (1981-től), hozzá csatlakozó 5 m3-es műanyag (puffer) tartállyal (2000-től) © - Kómáz fürdöterápiával (kádas fürdetés) 1. ábra. A gyógyvíztermelés technológiai kialakításának fő elemei (Szebényi, 2004) Az ásványtani vizsgálatra szánt mintákon röntgen- pordifffakciós, röntgenfluoreszcenciás és elektron- mikroszondás vizsgálatok lettek elvégezve. A kioldási kísérletre gyűjtött talpi törmelék mintákon szekvenciális kioldás, majd a 2. számú mintán szemcseméret frakciókra bontott idősoros desztillált vizes kioldást végeztem el. A szekvenciális kioldási vizsgálatok felhasználható33