Hidrológiai tájékoztató, 2016

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Grósz János: Az Ecsédi Vég-tó vízminőségének és üledékének környezetanalitikai vizsgálata

A három mintavételi időszak során a Vég-tóból 237 vízmintát vettem, amelyből 168 darabon helyszíni kémiai vizsgálatokat, 9 darabon laboratóriumi vizsgálatokat és 60 darabon ökotoxikológiai vizsgálatokat végeztem el. A tóból búvárfelszerelés segítségével különböző mélységekből (1,5 m; 2,5 m; 4,5 m; 6 m; 8 m; 13 méter) 6 üledékmintát gyűjtöttem. Az Ágói-patakból 30 vízmintát vettem, amelyeken helyszíni kémiai vizsgálatokat végeztem. A helyszíni mérések során az egyes minták Fe, N02\ NOS- NIF, P043, Cl' tartalmát vizsgáltam, valamint meghatároztam a hőmérsékletet, a keménységet és a pH értéket. A laboratóriumi mérések során pedig a minták Fe, N02‘, N03' NH4*, CF. S042, Ca2", Mg2 tartalmát vizsgáltam, valamit meghatároztam a KOI, a vezetőképesség, a lúgosság, a keménység és a pH értéket. A laboratóriumi vizsgálatok kettős célúak, egyrészt eredményt szolgáltatnak, másrészt egyes komponensek tekintetében összehasonlító mérések, hogy ellenőrizzem a helyszíni vizsgálatok pontosságát. Az üledékvizsgálatok során meghatároztam a minták Al, Cd, Cr, Cu, Fe, Mn, Ni, Pb, Zn tartalmát. Az ökotoxikologiai vizsgálatok közül a vízmintákon Daphnia-tesztet végeztem el.

Eredmények

A Vég-tóból vett üledékminták vizsgálata során a mért komponensek közül, csak Al, Cr, Fe, Mn tartalom volt kimutatható. Az eredmények az 1. táblázatban olvashatóak. Az 1. számú mintában, a többitől eltérően magasabb Al, Cr és Fe tartalom volt mérhető. Az adott mintavételi pontnál található a csónakkikötő. Az elemekből kimutatott többlet mennyiség, nagy valószínűséggel a móló anyagából, valamit a csónakok folyamatos ütközéséből és dörzsölődéséből származik.

1. táblázat. Üledék vizsgálat eredmények

Min

ta szám

Al

(mg/k

S)

Cr

(mg/k

S)

Fe

(mg/k

S)

Mn

(mg/k

!í)

1.

1 494

0,4

1 434

21,2

2.

971

k.h.a

819

16,7

3.

592

k.h.a

449

8,1

4.

619

k.h.a

594

13,1

5.

789

k.h.a

714

16,5

6.

601

k.h.a

483

21,5

A vízminták eredményeinek a kiértékelését, majd kategóriákba történő besorolását, a MSZ 12749:1993 (Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés) szabvány alapján végeztem, a mintavételi időszakokban. Az Agói-patakon végzett vízvizsgálatok során, a patak vize szennyezettnek minősült, a vizsgált komponensek tekintetében (2. táblázat).

2. táblázat. Agói-patak vízminősége

Minta

Szám

Szakasz

X

CL

Z ~ , 1 “ DD

§ S

z ^

N 'djd

§ Ä

Om ^

* „ 'djd O E 0- w

Z + -T

X B

Z “

4

7

Felső

szakasz

8

,1

24

,9

i

o,

1

1

5

8

8

,3

24

,9

i

o,

í

1

5

Alsó

szakasz

9

,2

33

,9

2

0,

25

2

6

9

,2

33

,9

2

0,

25

2

Az adatok elemzése során, az a tendencia volt megfigyelhető mindhárom mintavételi időszakban, hogy a patak felső folyásánál az egyes komponensekből alacsonyabb koncentrációk mérhetőek, mint a patak alsó folyásánál. Ennek oka lehet, a települések múltbéli nem teljekörű csatornázottsága, az esetlegesen nem megfelelően kialakított emésztőgödrök, a kezeletlen szennyvíz víztestbe engedése, valamint a szakszerűtlen trágyázás. A tavon végzett vízvizsgálatok során néhány minta (31 től-38-ig) tűrhető minősítést kapott N03 -N, NOz -N és

NH^ -N tartalom tekintetében. Az említett eredmény

oka az lehet, hogy a tónak e területe nádassal sűrűn benőtt, ezért a bomló szerves anyag mennyisége nagyobb. A többi vizsgált komponens tekintetében, a minták kiváló és jó minősítést kaptak. A vizsgálatok alapján a tó vize kiválónak bizonyult, amely több dolognak is köszönhető. Egyrészt a geológiai és hidrológiai adatok elemzése során fény derült arra, hogy a tó medre alatt egy lignitfal helyezkedik el. Az érkező felszín alatti víz, ami a tavat táplálja, egy szénfalon keresztül jut a tóba. Ez a képződmény természetes szűrőként működve megtisztítja a vizet, az esetleges szennyező komponensektől. Másrészt annak köszönhető, hogy a tó tulajdonosa szigorú szabályokat hozott a tó használatát illetőleg, valamint a területet nagy odafigyeléssel gondozza. Ezen intézkedések segítségével meg lehet előzni, hogy belső forrásból szennyezés kerüljön a vízbe.

Az ökotoxikológiai vizsgálatok is alátámasztották a kémiai vizsgálatok eredményeit, miszerint a minták többségénél (90%-nál) egyáltalán nem volt tapasztalható pusztulás. A vizsgálatok alapján a patak vizének nincs közvetlen kapcsolata a tóval, valamint a tó vizének minőségére sem gyakorol befolyást. A patak és a tó nitrát tartalma közötti különbségek a 2. ábrán láthatóak.

N03- - N tartalom-o 40

>

'íü

~ 30

u C22

o «20

jx: E

co

o

2

10

0

1

;

;

I

I

I

I

I

■ Végtó

■ Ágói- patak

Mintavételi pontok

2. ábra. NOf - N tartalom

A patak medre, a tó keleti partja mellett halad végig. Az összehasonlításhoz, a tavi mintavételi pontokat a patak e szakaszával párhuzamosan jelöltük ki. A laboratóriumi mérések, a helyszíni vizsgálatok ellenőrzésére és a pontosság megállapítására is szolgáltak. A pontosság igazolására egyszerű statisztikai számításokat végeztünk, a kétféle módszerrel meghatározott mérési eredményeken. A kapcsolatot, két mintás T-próbával (egyenlő szórásnégyzetek mellett) ellenőriztük. Az eredmények alapján elmondható, hogy a helyszíni kémiai vizsgálatok és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei statisztikailag igazolható módon megegyeznek egymással. Ezen eredmény alapján, a gyorsteszt nagy biztonsággal használható előzetes vizsgálatok elvégzés20