Hidrológiai tájékoztató, 2015
KÖNYVISMERTETÉSEK - Dr. Vitális György: Chovan Sámuel elveszettnek hitt földrajzkönyvéről
- topographia. Ezután rögtön Aszód topographiáját tárgyalja, ismerteti határát, házait, a lakosok foglalkozását, innen tér át a váczi járásra s ennek leírását is a Galga- völgyével, Aszód környékével kezdi meg. Következik azután a Duna, Rákos völgye s csak azután a megye általános földrajza...” 1. ábra Petty Gyula leírását folytatva: A váczi járás országleírását 1. a Galga völgyi és környéki települések 1. Aszód, 2. Bagh [Bag], 3. Hevész [Hévíz] Györk, 4. Hevész [Galgahévíz], 5. Túra, 6. Boldog, 7. Zsambok, 8. Valko, 9. Szent László, 10. Cartaly [Kartal], 11. Versegh, 12. Iklad, 13. Domony, 14. Zsidó, 15. Mátsa [Galgamácsa], 16. Újfalu, 17. Kis Németh [Kis- Némedi], 18. Szilágy, 19. Tóth Györk, 20. Püspek Hatvan, 21. Atsa [Ácsa] és 22. Csömör bemutatásával kezdi. Ahol lehetséges megadja a birtokosok nevét, a val- lás-felekezeteket, a templomokat és az iskolákat, valamint a nemzetiségeket. 2. A Duna parti, illetve partközeli települések 1. Vatzia [Vác], 2. Duka, 3. Szügy, 4. Rátoth [Vácrátot], 5. Hartjan [Váchartyán], 6. Botyan [Őrbottyán], 7. Szent Miklosch, 8. Csornád, 9. Veresegyház, 10. Szada, 11. Mogyoród, 12. Foth, 13. Dunakesz, 14. Palota és 15. Csömör fontosabb adatait - hasonlóan az előzőekhez - is közli. 3. A Rákos patak völgyéhez kapcsolódó települések: 1. Gedelő [Gödöllő], 2. Isaszegh, 3. Petzel [Pécel], 4. Rákos Csaba, 5. Keresztur, 6. Czinkota, 7. Kis-Tartsa, 8. Csik-Tartsa, 9. Kerepes, valamint 10. Pestinus [Pest] fontosabb adatait ugyancsak közli. Pest megye országleírását vagy földrajzát úgymint: a Váci, a Kecskeméti, a Solti, a Pilisi és a Kunsági járását színezett térképvázlaton is bemutatja (2. ábra). A térkép jelmagyarázata a királyi városokat, a püspöki városokat, a városokat, a katolikus, az evangélikus és a református templomokat is jelzi. A Dunán inneni körzet földrajza leírásakor vázolja a Morva, a Vág, az Ipoly és a Zagyva, a Duna és a Tisza völgyéhez csatlakozó megyéket. 1. A Cserhát területéhez a Zagyva, a Tisza és a Duna által határolt a! Pest megye és b/ Bács-Bodrog megye tartozik. 2. Az Ipoly völgye mentén a/ Nógrád és b/ Hont megye terül el. Hont megyében Selmeczbánya jó evangélikus gimnáziumát is megemlíti. 3. A Garam völgyéhez csatlakozóan a/ Zólyom és b/ Bara megyére utal, míg 4. a Vág völgyéhez a/ Liptó, b/ Árva c/ Túrócz, d/ Trencsén, e/ Nyitra, f/ Pozsony, g/ Komárom megyét sorolja. Pozsonynál mind az evangélikus, mind a katolikus gimnáziumot is megemlíti. 2. ábra Ezt a fejezetet is „Soli Deo Gloria” (egyedül Istené a dicsőség) aláírással zárja. A Magyar Királyság Földrajza (3. ábra) című fejezet négy tájegységet, illetve körzetet foglal magába. Vázolja az ország általános elhelyezkedését, majd megemlíti 1. a Dunáninneni, II. a Dunántúli, III. a Tiszáninneni és IV. a Tiszántúli körzetet. Az I. Dunáninneni körzetet nem részletezi, míg II. A Dunántúli körzetben I. a Pozsony és a Rábavölgyi térségben Moson, Sopron, Vas és Esztergom megyékre utal, majd II. a Balaton-Sárvíz térségében hat megye: Veszprém, Zala, Somogy, Baranya, Tolna és Fejér megyét érinti. III. A Tiszáninneni körzetben megemlíti a tokaji borvidéket, az eperjesi evangélikus gimnáziumot és a sárospataki református kollégiumot. A Tisza völgyében Csongrádot Szeged városával, Heves megyét Eger és Szolnok városával és a Kunságot. A Sajó völgyében Borsod megyében Miskolc városát, a Gömörben a jó vasérceket, Tornában a csodálatos barlangokat. A Her- nád völgyében Abauj megyét Kassa városával, Sáros megyét Eperjessel, Szepes megyét Késmárk és Lőcse 72
