Hidrológiai tájékoztató, 2015
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2016-ban
ÉVFORDULÓK A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2016-ban 300 éve 1716. Pozsony vármegyében a megyei mérnök jelentése alapján elrendelték, hogy a Felső-Csallóközben minden porta után hat, az Alsó-Csallóközben pedig minden porta után tíz napi közmunkát kell a gátakon végezni, mégpedig nemesnek és nem nemesnek egyaránt. * Eisenhut György (Baranya vármegye ?) mérnök. Oklevelét a pesti Institutum Geometricumban szerezte 1804-ben. 1792-től Baranya vármegye hites földmérője. Sok kéziratos, folyószabályozással kapcsolatos Duna és Dráva térképe maradt fenn. Felkérésre számos községet mért fel, ezeknek nagy agrártörténeti értékük van. (t ?) 1766. * Raisz Keresztély (Christian), az Esterházy-család uradalmi mérnöke, Gömör vármegye térképének elkészítője, az aggteleki Baradla cseppkőbarlang egyik első ismertetője. (t ? 1849.) 1766. Elkészült a pozsonyi vár a vízemelő szerkezete, Kempelen Farkas (1734-1804) alkotása. A várkút zseniális megoldásának köszönhette később Mária Terézia megbízatását a schönbrunni szökőkutak megtervezésére. 1766. Gr. Eszterházy Károly egri püspök töltéseket emeltetett az Eger-patak gyakori árvizeinek megakadályozására. 225 éve 1791. július 13. * Kamőczy Gábor (Sebes) vízmémök. Az Institutum Geometricumban szerzett diplomát. Ezt követően a Garant és a Sárvíz szabályozásán dolgozott. 1833-ban a Tisza- mappációnál vállalt munkát. A Szeged és Tápé közötti Tisza-szakaszt 1834-ben mérte fel. (t ? 1849. március 17.) 1791. szeptember 21. * Széchenyi István gr. (Bécs), a magyar reformkor egyik legkiválóbb politikusa. Egyéb tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a dunai, a balatoni gőzhajózás megteremtésében, a Tisza- és az Al-Duna szabályozásának megindításában, az óbudai hajógyártás megalapozásában és a Lánchíd megépíttetésében. (f Bécs-Döbling,1860. április 8.) A jelölések értelmezése: f elhunyt * született Flelytartótanácsnak alárendelt országos műszaki szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság munkatársa, majd 1839-től vezetője. Jelentős szerepe volt az 1838-as pesti árvíz utáni Duna-szabályozási tervek elkészítésében és a hazai állami vízszabályozási munkálatok irányításában. (f Buda, 1846. február 20.) 1791. Vedres István tervei alapján a szőregi határban megépült egy közel 2 km hosszú töltés. A Tisza menti mocsaras területeken az utak építéséhez töltéseket létesítettek, amelyek egyúttal árvédelmi célokat is szolgáltak. Az 1789-ben építeni kezdett szőregi töltéssel közel 10 km2 területet védtek meg a vizek kártételeitől. 1791. * Lányi Sámuel (Igló) földmérő és vízépítő mérnök, festő- és rajzolóművész. Mérnöki tanulmányait a pesti Institutum Geometricumban végezte. Előbb Nógrád vármegyében mémökösködött, majd a dunai térképészethez került, s Huszár Mátyás helyetteseként tevékenykedett (1824-1833 vagy 1834 között). Ezt követően a Tisza mellékfolyóinak térképezését vezette (1834- 1846). Kedvtelésből kezdett festeni. Tájképei friss, közvetlen természetszeretetét mutatják. Ő illusztrálta Mocsáry Antal'. "Nemes Nógrád vármegyének... esmertetése" c. művét (Pest, 1826.). Önarcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. (| Kékkő, 1860. március 9.) 1791. * Lamm [Lám] Jakab (Szepesbéla) vízmémök. Oklevelét a pesti Institutum Geometricumban szerezte. Kezdetben az ungvári kincstári uradalom, később a kassai kerület mérnökeként dolgozott. Munkái: az Ung folyó felvétele és szabályozása (1827-1839), a máramarosszigeti sókikötő, sóraktár és sószállító csatorna (1843-1845), az Ung vármegyei közutak (1851- től). Nevéhez fűződik a Vásár helyi-fé\e Tisza- szabályozási terv alternatívájaként kidolgozott megkerülő csatornás változat, (f Kassa, 1855. körül) 1791. Csapó (Chiapo) Benjámin felmérte a Velencei tavat és lefolyásának útját egészen Sárkeresztúrig, ennek alapján elkészítette a Velencei-tó térképét és a mocsaras vidék lecsapolásáról tervet készített. 1791. Az országgyűlés a II. Lipót által szentesített 1790. évi dekrétum 67. cikkelye értelmében gr. Forgách Miklós vezetésével kereskedelmi bizottságot küldött ki, amely vízi munkálatok jogi és szervezési kérdéseinek vizsgála1791. * Lechner József (Ómoldova) mérnök. Az Institutum Geometricum növendékeként szerezte képzettségét. A 63
