Hidrológiai tájékoztató, 2015
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Németh Kálmán: Beszámoló a MHT Győri és Soproni Területi Szervezete, 2015. május 12-én Sopronban tartott, közös előadóüléséről, a XVIII. Fertő ankétről
BESZÁMOLOK, EGYESÜLETI ESEMENYEK Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Győri és Soproni Területi Szervezete, 2015. május 12-én Sopronban tartott, közös előadóüléséről, a XVIII. Fertő ankétről. A két évenként tartott közös rendezvény mostani sorszáma bizonyítja a két szervezet tartós, gyümölcsöző együttműködését, de ugyanúgy azt is, hogy legalább az itt élőknek fontos a Fertő táj jelene és jövője. A sikeres jövő alakítása viszont megköveteli, minden vizsgálandó, múltjának egyre mélyebb megismerésére. A térség szakmafelügyeleti és irányítási illetékesség okán az előadások nagyobb hányadára a győri tagok készültek és az ülés levezetését is az EduVizig műszaki igazgatóhelyettese, Siitheő László vállalta. A soproniak részéről dr. Márkus István tagtársunk, a helyi Egyetem nyugalmazott docense vállalt előadást, „A Fertő tavi nádaratás múltja, jelene és jövője” címmel. Korábbi személyes légi felvételei alapján kellő „rálátása” van a tó nádas övezetére is. a történeti múltat 1946-tól indította, de lényegében az 1952-ben alakult Fertői Nádgazdasági Vállalat tevékenységét elemezte. Ezután kitért még az 1993 - 2006. között ténykedő ugyanolyan nevű utód RT, Zrt munkájára, sorolta őket a múlthoz. A jelen, a 2007-től napjainkig, a 120/1999. (VIII.6.) sz. Korm. Rendelet alapján történő nádgazdálkodás. Minden időszakra elmondható, hogy a szakszerűség gyakran szorult háttérbe, ami közrejátszott a nádas jelentős részének tönkremenetelében, elöregedésében. A jövő mindezek kijavítása, figyelemmel a természetvédelmi és a nádgazdálkodás összehangolására, a kölcsönös érdekek megtalálására. Különösen az érintett lakosság széles körében terjedtek el, a Fertő tájra vonatkozó történetek, a gazdálkodásra és az ott élő emberek életvitelére vonatkozó elbeszélések. Lehetnek ezekben valós, ugyanakkor megszépített szájhagyományok is. Bizonyára jobban építhetünk az írásos, levéltárakban fellelhető dokumentumokra, melyekből a bécsi Műszaki Egyetem magyar kutatója, Kiss Andrea hozott időszerű példákat. Gyűjtésének címe: „Régi és új rekonstrukciók - épülő adatbázis; a Fertő tó vízszint változásai a koraújkortól”. Érdekes, eddigi ismereteinktől részben eltérő ismeretekhez jutottunk. Egyértelmű, mégis meglepetéssel hallgattuk, hogy a tó partján élő lakosság foglalkozása, gazdálkodási életvitele történelmi léptékekben, nagyban függött a víz szintjének alakulásától, felületi állapotáról. A tó magyar területi nádasai sok, már említett ok miatt elöregedtek, károsodást szenvedtek. Felújításának egyik eleme az oxigén bevitel javítása, amit a jelentősebb vízcsere biztosít. Mind ezeket a csatornarendszerben áramló víz közvetíti. A nagymértékben eliszaposodott hálózat felújítására a KEOP projekt megvalósításával kerül sor. A már folyamatban lévő munkákról az ÉduVizig képviselője, a szakterület egyik képviselője, Kovács Richárd tájékoztatott. Elmondása szerint a nagy volumenű kivitelezés ütemszerűen halad. Szünet után az Igazgatóság nyugdíjas szaktanács- adója, az Osztrák-Magyar Vízügyi Vegyes-bizottságnak megalakulásától aktív tagja, Pannonhalmi Miklós a tó, közelmúltban elkészült stratégiai tanulmányáról adott tájékoztatást. A hatalmas előkészítési, feladat- és célkitűzési meghatározások összeállításában nem csak a két ország szaktekintélyei vettek részt, hanem abba más régiók vízügyi kiválóságai is befolytak. Az előadó igen szakszerűen, a témában való jártasság könnyedségével, összefoglalta a hatalmas terjedelmű tanulmány lényegét, de a hallgatóság elsősorban azt rögzítette, hogy az keresett részleteket honlapjukon megtalálja. Az Igazgatóság szakirányú képviselője, Kiss Norbert az új „Zsilipkezelési Szabályzatot” ismertette úgy, hogy a feljegyzett időszaktól, 1873-tól bemutatta a tó vízszintjének időszerű szabályozásait. A két ország között a téma gyakran felszínre jön és a kompromisszumos megállapodásokat ilyenkor szabályzatban rögzítik, amelyben a szintek beállításához időszakokra meghatározzák az azt biztosító mennyiségi kvótákat is. Ismerjük az első zsilipes, 1912-ben üzembe helyezett szabályozást, de azt is hallottuk, hogy 1945-ben, a háborús megrongálódás miatt 10 évig az állapot szabályozatlan volt. A helyreállítás után végül 1965-ben készült újabb szabályozási rend. A mostani már kiforrt, szigorú kötöttségeket előíró kötelezettség mindkét fél részére. A hozzászólások bebizonyították a helyi lakosoknak, eltérő okokra visszavezethető, a Fertő tóhoz való vonzódását. A nád kitermelői a gazdálkodással kapcsolatos anomáliákat sorolták. Mások a kiszáradás valószínűsége, annak fogalma után érdeklődtek. Sokan a tóba történő, eltérő megítélésű szennyvízbevezetések gyakorlatát feltételezték, a vízháztartásra gyakorolt hatása után érdeklődtek. Többen kifogásolták a Vitorlás-telep nyaralói szennyvíz gyűjtését, annak szennyezéséről tájékoztattak. A levezető elnök igyekezett szakmai válaszokat adni a felvetésekre, amiben az előadók is segítségére voltak. Összeállította: Németh Kálmán 54
