Hidrológiai tájékoztató, 2015
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Lovas Attila - Fejes Lőrinc: El Camino vizes szemmel
Puente la Reina - Estella voltak a szálláshelyeink. A legegyszerűbbeket választjuk. Emeletes ágyak, 14-36 fő egy teremben. Nők, férfiak vegyesen, ahogy érkezünk, úgy osszák az ágyakat. Nincs választás. Útközben nagyon szép tájakat, templomokat, épületeket látunk, ma római kori úton és hidakon mentünk át. Zöld a táj, sok az útmenti vadvirág. Gyönyörködünk bennük. Néha szakmázunk. Sok folyót, patakot keresztezünk. Öntözést és kiserőművet is láttunk, no meg egy csatornahidat. Hideg van, talán hétfőn volt 20 fok, egyébként 8-15 fok van, hideg, metsző széllel. Néha csapkod az eső, aztán csodás szivárvány a jutalmunk. Szóval öltözünk- vetkőzünk menetközben. Belejöttünk. A 10 kilós hátizsák már szinte hozzánk nőtt. Május 25. Tegnap a csíksomlyói búcsúsokra is gondoltunk, akik ötszázadszor voltak a nyeregben. És persze az Erdélyi Túracsapatunkra... Tegnap a 145 ezres Logronoba érve három szálláshely is tele volt már. Hová menjünk? A jó Isten a Szent Jakab templom melletti plébánia szálló ajtajához vezetett minket. Zörgettünk, s ajtó nyittatott. Kedves fogadtatás, ágy, meleg víz, vacsora és reggeli. A szállás a legegyszerűbb, de jót aludtunk. Most Najeraban vagyunk, nagy szerencsére mind a kilencven zarándok társunkkal egy szobába sikerült kerülni. Május 29. Ma értünk a 170 ezres Burgosba. Gyönyörű a kated- rális. Tegnap dél óta végre süt a nap. Minden nap egy külön élmény a természetben és a települések műemlékeit csodálva. Mindkettőnknek fáj a lába, de másoknak is fáj, mégis mindenki megy tovább. Mind az öt földrészről vannak zarándoktársaink, már sokukkal ismerősök vagyunk. A korosztály is vegyes. Egy amerikai pár tagjai a 10 hónapos kislányukat a hátukon viszik felváltva. Huszonévesek is vannak, de a többség 50 év feletti. Sok a 60 feletti is, úgy mennek, hogy le a kalappal. Ha fejben eldönti valaki, hogy végigjárja, már csak a tempójától és az idejétől függ, hogy meddig is tart az ő caminoja. Június 5. Még nem tűntünk el az Óperenciás tengerben, amelyen át oly sok magyar kivándorolt az Újvilágba, mi még több mint 300 kilométerre vagyunk Santiagotól. Fájós lábbal, olykor szenvedve - mint sok zarándoktársunk - megyünk Santiago felé. Napi 22-30 km a táv, egyik helyről a másikra. Holnap León, a nagyváros a cél. Az egyik legnehezebb szakaszon vagyunk ma túl. Ez csupán 25 kilométeres út, de se falu, se ivóvíz, se árnyék. Ez az eredeti római út, amelyen a szolgák siserehadának kíséretében maga Augustus császár is végigment. Mi csupán egyedül megyünk és a 10 kilós hátizsákunkat sem viszik szolgák. De így van ezzel minden zarándok. „Magad uram, ha szolgád nincsen!" Az út már eddig is sokat adott, főleg lelkiekben. Feltöltődünk egy pillanattól, vagy az egész napos megpróbáltatásoktól. Most a nagy melegben való gyaloglás, árnyék nélkül a legnehezebb. Már csak 8 kilométer - mondjuk egymásnak vigasztalásul. Mintha azt mondanánk, hogy menjünk át az út túloldalára az árnyékba. Mások a mértékek már. A 22 kilométer laza nap lesz, a 30 kilométerhez korán kell útra kelni. Ma is korán indultunk. Mi lesz a júliusi, augusztusi zarándokokkal? Mi még zöld tájat és virágokat látunk, és a meleg sem kánikulai. Június 14. Palas de Reibő\ indulunk az utolsó hetünkre. Szerdán érkezünk Santiagoba, ami ide már csak 65 kilométer. A lábunk már nem fáj, vagy nem érezzük, meggyógyították a hegyek. Santiagobó\ még 3 nap alatt kigyalogolunk a 90 kilométerre lévő Finisterrébe az Atlanti- óceánig, ott ér véget az első zarándokutunk. Legszívesebben már most visszaindulnék St. Jeanba gyalog. Csodálatos a camino. Sok emberrel megismerkedtünk, nagyszerű élményeink vannak. A táj, a több száz éves templomok, épületek, hidak, a városok, falvak, a változatos, gyönyörű hegyek, a Meseta, az erdők, a földek, a virágok, a földművelés, a szőlők, az olajfák és az öntözési kultúra, mind-mind új élmény. És a helyi emberek! Barátságosak, kedvesek, segítőkészek. Az utolsó 100 kilométeren alaposan felhígult a társaság, sok a 4-6 napos turista-zarándok. Taxi viszi a csomagjaikat, ők meg egy pici hátizsákkal mennek a lefoglalt hotelba. Ez azért elég kiábrándító, de az üzlet itt is üzlet. A régi, St. Jeanbó\ indult társainkkal úgy keressük egymást ebben a tömegben, mint az igazgyöngyöt a tengerben. Június 17. Ma délelőtt Santiagoba értünk. A zarándok hivatalban megkaptuk a compostelát, az oklevelet. Délben a csodálatos Szent Jakab katedrálisban részt vettünk a lélekemelő szentmisén. Mise előtt felolvastak, hogy mely nemzetekből, honnan érkeztek ma. St Jeanbói magyarok - ezek mi voltunk. Holnap indulunk tovább Finisterra felé, az Atlanti-óceánhoz, ami még 90 kilométer és három nap. Az első zarándokutunk véget ért. Buen Camino. Június 21. Finisterrába értünk az Atlanti-óceánhoz. Csodálatos volt ez az ÚT, sok-sok örök élménnyel, nagy-nagy lelki és érzelmi feltöltődéssel. Isten tenyerén jártunk. Lovas Attila igazgató és Fejes Lőrinc szakaszmérnök (Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság) 52
