Hidrológiai tájékoztató, 2015
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bezdán Mária: A rétegvíz állapotának értékelése a Duna-Tisza közén észlelő-kutak adtainak feldolgozásával
A rétegvíz állapotának értékelése a Duna-Tisza közén észlelő-kutak adatainak feldolgozásával DR. BEZDÁN MÁRIA 1. Előzmények Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által kiírt nyílt közbeszerzési eljárásban elnyert, „Vízkészletgazdálkodási projekt előkészítése a Duna-Tisza közi hátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása érdekében” című - stratégiai koncepció (KEOP-.7.9.0/12- 2013-0011) munka során - mint konzorciumi tag, a VIZ1TERV Consult alkalmazott irányító tervező mérnöke - feldolgoztam az érintett VIZIG-ektől a tervezéshez kapott rétegvíz-kutak észlelési adatait. A vizsgálat abból a célból készült, hogy választ adhassunk arra, milyen mértékben aknázható még ki a terület rétegvízkészlete. A munka során feltárt irodalom alapján elmondhatjuk, hogy igen szélsőséges vélemények is kialakultak a talajvízszintek süllyedésével kapcsolatban. A terület bonyolultságából adódóan még korántsem tekinthető feltártnak. A terület sokszor küzd a víz szélsőséges megnyilvánulási formáinak következményeivel: jellemzően a mélyen fekvő területek a belvízzel, a Hátsági területek az aszállyal. Mivel a történelem során nem egyszer tapasztalhattuk azt, hogy szélsőségesen csapadékos, belvizes időszakot szélsőségesen nagy aszály követett, nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy rossz a terület vízmegtartó képessége. A fiziológiai szárazság oka a térség üledékföldtani-talajtani alapjellemzőjének tulajdonsága, mely szerint a döntően apró szemű homokfelszínek jó vízáteresztő és rossz vízmegtartó képességgel, minimális kapilláris vízemeléssel, csekély kolloid- és szerves-anyag-tartalommal rendelkeznek. A talajvíz megtartásában fontos szerepet játszik az alatta lévő rétegek állapota. Mivel a Homokhátság területén főleg lefelé csökkenő nyomásgrádiensű rétegvizek találhatók, - ami azt jelenti, hogy itt a talajban lévő víz lefelé vándorolhat a mélyebb rétegek felé - a leszivár- gás milyenségét nagyban befolyásolja. Ha valamelyik mélyen fekvő rétegben csökken a nyomásszint, a felette lévő rétegekből felgyorsul az utánpótlás folyamata. Ez pedig azt eredményezi, hogy a legfelső rétegből is - ami a talajvíz, és ugyancsak része ennek a rendszernek - mélyebb rétegek felé vándorol a víz. Mivel az egymás felett lévő vízzáró rétegek nem alkotnak egy egységes összefüggő és egy magassági szinten kialakult réteget, így az áttöréseknél, és a szintbeli eltéréseknél könnyen átjuthat a víz egyik rétegből a másikba. Az e fajta vízmozgásnak kedvez a szivattyúzás, amit a területen lemélyített kutak használatakor alkalmaznak. Rosszul kialakított kutak esetén kapcsolatba kerülhetnek az egymás feletti rétegek, és a vizük lefelé vándorol, hogy kitöltse az alatta keletkezett „hiányt”... A rétegvizeket a folyók is megcsapolják kisvizes időszakban. Mivel a folyószabályozások következményeként lesüllyedt a kisvizek szintje, és megnőtt a tartósságuk, hosszabb időn át vannak kitéve az egyes vízrétegek a folyómedrek megcsapoló hatásának. Tehát, jelen állapotban a Homokhátság területén azzal lehet csak gazdálkodni, amit a csapadék „szolgáltat”. 2. Az észlelési adatok feldolgozásának ismertetése A vízszintészlelő kutak elhelyezkedése a területen csoportosnak mondható. Főleg a nagyobb településeknél létesültek, ezen kívül viszont meglehetősen hiányos, bővítésre szorul. Az észlelő kutak különböző rétegek vízszintjeit észlelik, többek között emiatt sem lehet térképi ábrázolást készíteni. A rétegvizekre vonatkozóan a kutak észlelési adataiból készített grafikonok adhatnak felvilágosítást. A Duna-Tisza közén az 1990-es évek közepétől a felszínalatti rétegek talajvízszint észlelő kút- jaiban a ’70-es évektől észlelt „erőteljes” és folyamatos süllyedés a csapadékosabb időszak hatására sem szűnt meg sok helyen, csak mérséklődött. A területen lévő kutak adatsorát grafikusan ábrázolva, láthatóvá válik a rétegvizeknél továbbra is fennálló süllyedési folyamat. Vannak kutak, ahol továbbra is intenzív a süllyedés mértéke, van ahol lelassult, és a csapadékosabb évek hatására kismértékben visszapótlódónak látszik. Pl. a Szeged területén fúrt kutaknál tapasztalt javulás mértéke a Tisza duzzasztás (Törökbecsei duzzasztómű) hatásának is betudható. A felszínalatti rétegek észlelt vízállásaiból szerkesztett diagramok közül láthatunk néhányat: 3011 Akasztó K-99 0 198S 1990 1 99S 1>000 2005 2010 201S 0,5 1 3,5 Év Az észlelő kutak adatai alapján készült grafikonokon jól látszik, hogy a csapadékos években csak kismértékben emelkedik meg a lesüllyedt vízszint (a ’70-es évek szintjére nem tud visszaemelkedni). A Duna-Tisza közén a rétegvíz-rendszer nagyon érzékeny vízháztartással rendelkezik, ezt a vízszint süllyedések mutatják, amelyek az egyes kiugróan csapadékos éveket követően jelentkeznek (2000., 2006. és 2010-11. éveket követő évek). A grafikonokon kék nyilak tettem láthatóbbá ezt a jelenséget. Vannak kutak, ahol a süllyedés mértéke csak kismértékű, de van, ahol a süllyedés évente akár fél méter is lehet (Szánk), és Nagykőrösön is elég jelentős süllyedés tapasztalható. Ezeken a helyeken a talajvízszint is erőteljesebb süllyedésnek indult. A Duna-Tisza közén lévő önkormányzatokhoz kérdőíveket küldtünk ki, amelyek alapján olyan információkhoz is juthattunk, amelyeket a jelenlegi monitoring rendszer nem szolgáltatott. Többek között Kocsér, 40
