Hidrológiai tájékoztató, 2015
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István: A Tisza vízállásainak vízhozam- és sebesség- függése
Jelek: Cs: Csapás, H: Haránt főirány Mexikó-völgyi 4Cs Tatár-árki + Nagykőmázsa-völgyi + Cs Nagykőmázsa-oldali 4Viktória 4Cs Fecske-lyuk 4Cs Miskolctapolca-tavas 4H A hegység nagyszámú barlangja közül a kőzettani leírással is rendelkezőket választottuk ki, túlnyomó részben a Magyarország fokozottan védett barlangjai (szerk.: Székely Kinga, 2003) remekmívű kiadvány alapján. A kigyűjtött 50 barlang formációs és hidrotektonikai adatait az l.táblázat foglalja össze. A Megjegyzések rovat tartalmazza a néhány esetben nem egyértelmű, vagy összetett formáció meghatározást. A hidrotektonikai főirány egyfelől a barlang alaprajzának a kőzettani vagy szerkezeti rétegződési irányához viszonyított helyzetét mutatja, másfelől a barlang ismert vége és a nyomjelzéssel is igazolt forráskapcsolat közötti - általában felszíni térképezésből is ismert - vízvezető zónára utal. A táblázatból a következők állapíthatók meg: 1. A barlang képződéssel érintett kőzetformációk gyakorisági sorrendje: Bükkfennsíki Mészkő Formációba esik 18 barlang. Fehérkői Mészkő Formációba 13 db, Kisfennsíki Mészkő Formációba 10 db, Megjegyzések: 1 formációk valamilyen mészkő Tagozata. 2 Fehérköi Mészkő Formáció és tüzköves, palás tagozata. 3 Réteges Bükkfennsíki Mészkő Formáció, lemezes Leányhegyi Tagozata. 4 Schréter nyomán Répáshutai Mészkő Formáció. 5 Schréter nyomán Bükkzsérci Mészkő Formáció. Hámori Dolomit Formáció valamilyen mészkő tagozatába 5 db, Felsőtárkányi Mészkő Formáció tűzkőmentes tagozatába 4 db, Ablakoskő-völgyi Formáció valamilyen mészkő tagozatába 3 db, Bervai Mészkő Formációba csupán 1 barlang esik a kiválasztottak közül, de ez nem tükrözi ezen formáció kiváló karsztosodási hajlamát. 2. A felsoroltak közül 9 barlang érintkezik metavulkáni vagy pala kőzettel, elsősorban a felszínről ismert formáció határok mentén. Ezek közül 6- nál bizonyított, hogy a rossz vízvezető kőzetet átszelő haránttörés jó vízvezető. 3. A megállapítható barlangi hidrotektonikai főirányok közül 17 csapás követő, 9 haránt irányú. A téma részletesebb folytatása és kiegészítése a víznyelőknél általában jól mérhető szerkezeti irányokkal, kitűnő tudományos diákköri munka lehetne a jövő hid- rogeológusai számára! A Tisza vízállásainak vízhozam- és sebesség-függése DR. VÁGÁS ISTVÁN Az ezredfordulót megelőző években (és évtizedekben) bekövetkezett tiszai áradások - így többek közt az 1970. május-júniusi, az 1999. márciusi, a 2000. áprilisi, vagy a 2006. április-májusi árhullám - alkalmából meglepőnek bizonyult a tapasztalat: egyes régebbi árvizek igen nagy vízhozamaihoz képest mérsékeltebb vízhozamok mellett is lényegesen magasabb csúcs-vízállások alakultak ki a folyó alföldi szakaszának szinte minden vízmércéjén, mint ami az addigiakból várható lett volna. A kétségtelen tények okainak keresésében eddig is felmerült a mederváltozások (feltöltődések, kimosódások) lehetősége, bár a pontosabb meder-felvételek kb. 75 évre visszatekintő adatainak hiánya nehézségekre vezetett. Felmerülhetett tehát az a gondolat is, hogy a vízállásoknak vízhozamokkal alkotott összefüggéseit nem befolyásolhat- ják-e tisztán hidraulikai okok, nevezetesen: a vízszín- esések alakulásának kis esések esetén meglehetősen jelentékeny változásának lehetőségei. A magam részéről már 4 évtizeddel ezelőtt is arra az álláspontra helyezkedtem (Hidrológiai Közlöny 1973. évf. 8. sz.), hogy „a vízhozamok és vízállások összefüggését ábrázoló vízhozam-görbe a Tisza szegedi szelvényében a 800 cm-t meghaladó vízállásoknál a sok és bonyolult mellékhatás - főként a Maros hatása miatt - nem értelmezhető. Az 1932. áprilisi, majd az 1970. május 21-i, június 1-jei és június 16-i vízhozam-tetőzések nem hozhatók egyértelmű kapcsolatba az egyidejű víz- állás-tetőzésekkel. A Tisza csúcs-vízhozamát a csúcsvízállásnál akár egy méterrel alacsonyabb vízállás mellett is képes elvezetni, viszont a legveszélyesebb, akár Szeged városát is fenyegető árvízszintekhez nem feltétlenül a legnagyobb vízhozamok tartoznak.” Mindezeket táblázatba foglaltan: Néhány összetartozó nagyvízi vízállás és vízhozam (Tisza, Szeged) Időpont Vízállás (cm) Vízhozam (m3/s) 1932. április 9. 861 4260 1970. május 21. 876 4100 1970. június 1. 958 3780 1970. június 16. 919 3530 38
