Hidrológiai tájékoztató, 2015
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsadányi Éva: Dr: Vitális Sándor vízföldtani és hidrológiai munkássága kéziratos dokumentumainak tükrében 1943 és 1976 között
Az 1. és 2. fúrás között van félúton ez a fúrás, 62,17 m-ben befejezték. Pillanatnyilag a vízadó képesség vizsgálata folyik. Javaslat a Kisterenyén tervezett villamosközpont vízellátására. Budapest, 1944. június 22.C.IV.108.( Víz 49/30) A villamosközpont vízellátására „a Tarján patak völgyében kb 1 km szélességben helyet foglaló kis mélységben fekvő holocén átéri kavics-homok víztartó vize jöhet tekintetbe.” E réteg 1-3 m vastag és csak 5-10 m-re van a felszín alatt, nagy teljesítményű csőkutakkal, illetve süllyesztett kutakkal megoldható a feladat. Az 1927-ben lemélyített I.sz. kút 166 1/ perc, míg a II.sz. kút 180 1/ perc vizet adott. A csőkutaknál egyenként 150 1/perc várható. Egyelőre 7 db csőkutat tervez. A kutak egyidejű 10-20 napos próbaszivattyúzását ajánlja, hogy a végleges vízmű kiépítése megfelelő legyen. A kivitelezést a salgótarjáni bányaigazgatóság fúrási osztálya vágezné. Jelentés a rózsaszentmártoni és inászói lakótelepek ivóvízellátásáról. Budapest, 1947. július 18. C.VIII.103. „dr. Láng János alelnök úr utasítására ” Béres Andrással helyszíni szemlét tartott Rózsaszentmárton és Inászó községekben. Ivóvíz ellátási kérdések „szak- szemponf’-ból történő vizsgálatának eredményeit ösz- szegzi. Rózsaszentmártonban a VII. akna közeli Új sor két utcájában a kutakban a vízszint leapadt. Ennek oka lehet a bányászati tevékenység, de lehet oka a csapadékszegény évek eredménye is. Az utca lakóinak ivóvízre van szüksége. Két lehetőség kínálkozik: egyik, de nagyon költséges lehetőség, a terület hidrogeológiáját ismerve kút fúrása. A kutat 100-120 m mélyre kellene lefúmi és kb. 60 m mélységből kellene szivattyúzni a vizet, másik lehetőség bekapcsolni az utcát a VII. aknai vízvezetékbe, ekkor csak csövekre, közcsapokra és építési munkálatokra van szükség. Az aknai kút hozama 300 1/percről 5-600 1/percre lehet növelni a szivattyú megfelelő mélységének meghatározásával. Inászó-bányatelep esetén a telep két részre oszlik, így a feladat is. A felső részen 30-40 főt kell ellátni megfelelő meny- nyiségű és minőségű vízzel. Eddig „lajt”-tal történt a vízellátás. 1 db csőkút megoldja a feladatot. Az alsó részbenl30-150 lakossal kell számolni. Eddig itt is „lajf’-tal történt a vízellátási lajt 1000 1, de ez kevés. A lakosságnak min 1500 1/napra van szüksége. Megoldás 2 db csőkút lemélyítése lenne, melyet a salgótarjáni fúrási üzem el is tudna végezni. A javaslatok benyújtása után várja a munkára a megbízást. Jelentés a vízválasztói villamostelep vízellátására. Budapest, 1947. október 16.C.IV.115( Víz 49/32) A terület vízellátásával 1935 óta foglalkozik. Javasolta, hogy néhány fúrt kút megoldaná a vízkérdést. A jelentés készítését megelőző évben nagy szárazság volt és katasztrofális helyzet alakult ki. 1938- ban fúrt I. 480 m mély kút 80 m mélységből 180 1/perc búvárszivattyúval, 1939- ben fúrt II. 521 m mély kút 128 m-ből 300 1/perc búvárszivattyúval és a 1943-44-ben fúrt III. 550 m-es kút próbaszivattyúzáskor 300-1000 1/perc vizet adott. Sajnos közbeszólt a háború. 1946-ban kitisztították, de a rendelkezésre álló búvárszivattyú csak 100 1/percet bírt. Javaslat: további 2-3 kút lefúrása. „ A villamostelep összes vízszükségletét ily módon véglegesen meg lehet oldani s az évtizedek óta vajúdó kérdést nyugvópontra hozni.” Szakvélemény a Nagyszál (Szendehely-Kosd) környéki karsztvíz felkutatására. Budapest, 1951. április 6.C.X.74. A Nagyszál többnyire dachsteini, triász mészkőből áll, erősen töredezett. A földtani kép kialakítását a szenes fúrások (Váci Kőszénbánya Rt, Salgótarjáni Kőszénbánya Rt) és a bányászkodás igazolja. A kosdi szénbányában 1907-been és 1931-ben volt vízbetörés. A második olyan mérvű (állítólag 5 m’/perc) volt, hogy a bánya víz alá került és szünetel a bányászat. A szerdahelyi II. fúrás 0,6 m vastagságú üreget harántolt, míg a Szendehely III. fúrásban az öblítővíz teljesen eltűnt. A talajvíz szintjét 119-120 m tszf. magasságban állapították meg. A karsztvíz felkutatására a következőket javasolja: 1. Szendehely II. fúrás helyén egy 150 m-es kutatófúrást kell lemélyíteni a vízhozam megállapítására. Ha ez sikeres, akkor a karsztvizet feltáró aknát kell telepíteni, melyen keresztül 5-10 mVperc vízmennyiség kitermelhető. 2. A régi kosdi Anna aknánál meg kell nézni, hogy a régi ácsolat milyen állapotban van. Ha jó állapotban van, akkor a talptól lehet szivattyúzni a karsztvizet. 3. A kosdi VIII. és V. fúrások között mélyített új fúrással lehet megoldani a vízkivételt. „Természetesen ... mindhárom megoldási lehetőség csakis kutatási jellegű s az eredményt előre biztosítani nem lehet.” Bükk hegység Vízföldtani szakvélemény Miskolc város ivóvízellátását szolgáltató források védőterületének kijelölésére, Budapest, 1957. április 25. T.3304 A Kommunális Mérnöki Munkaközösség megbízásából foglalkozik a Miskolci Vízművek vizét adó források védőterületeivel. A szakvélemény első része a rétegtani felépítéssel foglalkozik. Az ellátó és védendő területek: Miskolc- Tapolcai források, Tavi forrás, Anna források és Galya- forrás. A paleozóos rétegek- a felső karbon agyagpala és homokkő és a perm tengeri üledékei ( sötétszürke mészkő, tarka homokkő, agyagpala, kvarckonglomerátum és fekete mészkő) főleg vízrekeaztők, kivéve az a mészkő, amelynek karsztos üregeiben tárolódhat víz. 31
