Hidrológiai tájékoztató, 2015
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsadányi Éva: Dr: Vitális Sándor vízföldtani és hidrológiai munkássága kéziratos dokumentumainak tükrében 1943 és 1976 között
ad.l. A Mecsek -hegységben a nyílt karsztba az esővíz beszivárgásának mértéke 38 %. A tervezett víztározó ilyen utánpótlás mellett nem tud megtelni. A Kő- lyuki vízműbarlang nem oldja meg a város vízellátási problémáját. ad.2. A Mánfa-Budafai vízmű kútjait vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy azok adatai felülvizsgálatra szorulnak. ad.3.A Sikonda-fürdői vízigény biztosítására egy vízföldtani kutatófúrás lemélyítését javasolja a sikondai és környező fúrások vízhozam csökkenésének kompenzálására. A fúrások eltömődtek. A szakvéleményhez csatolta „Sikondafördő és környékének hidrogeológiai viszonyai” című (a Hidrológiai Közlönyben megjelent) tanulmányát. ad.4. A fejlesztések nagymértékben a pénzügyi lehetőségek függvényei. A legsürgősebb feladatoknak a következőket ítéli: A Mánfa-Budafai vízmű kútjainak vizsgálata és regenerálása, A Liget-Oroszlói vízmű kútjainak bekapcsolása a hálózatba, Komlótól ÉNy-ra víznyerési lehetőség vizsgálata, Komló városának egy regionális vízműre van szüksége,ha 1980-ra a 30 000 m’/nap-os vízigénnyel számolnak. A jelenlegi nyári víztermelés napi 7200 m ', a hiány napi 4300 m3.A hiány pótlására a következő lehetőségeket javasolja: felülvizsgálni a Kőlyuki vízmübarlang víztározási tervét, el kell végezni a Mánfa-Budafai vízműkutak regenerálását, Sikonda kútjaiból és a Sikondán javasolt két tervezett kútból napi 5200 m3/nap vizet kell kitermelni, a Liget-Oroszlói vízmű bekapcsolása, mely 4000 m3/nap vízmennyiséget jelent, A Völgységi patak mellett tervezett vízmű 5000 m3-nyi vizet adna naponta, valamint az Orfúi Vizfő források igénybevétele. Bakony hegység Feljegyzés az inotai erőmű vízellátásáról. Budapest, 1950.december 7. B.VI.42. (Víz 101) Az erőmű vízigényének minimális és maximális értékei 8 és 16 m7 nap. Az inotai karsztból naponta csak 12 m3 -nyi víz nyerhető. A maradék beszerzésére az inotai Hidegvölgyben függőleges aknát mélyítettek. Dr. Ferencz Károly és Venkovits István társaságában megnézte az aknát. A bejárás után azt állapította meg, hogy nem teljesen jó helyre került az akna, kb. 200 m-re távolabb és 10 -re magasabbra, mint ahogy a Hidegvölgy fő törésvonala van. A kívánt vízmennyiséget nem lehet kinyerni, hiába mélyítették tovább az aknát és az oldalvágatokat. Javaslat: az aknát további 20-25 m-rel tovább kell mélyíteni, nyugati irányba vízszintes vágatot kell hajtani 200-250 m-re. Ha akkor sem elegendő a vízmennyiség, a vágatot hosszabbítani kell. Jelentés a zirci szénmező karsztvizének nyugalmi vizszintjéről. Budapest, 1944. október 5. B.VIII.124. Sorra veszi a korábban, 1931 és 1935 között mélyített fúrásokat. Csetény IX. fúrás: 200,16-242,70 m között repedezett eocén mészkövet, alatta329,00 m-ig repedezett triász dolomitot harántolt a fúrás és az eocén mészkőben 222 m-től 55 1/perc, 5 m-rel alatta 120 1/perc vízelnyelő képességet mért. Nyugalmi vízszint mérésére nem került sor. Csetény X. fúrás: oligocén rétegek alatt 180,5*201,04 m-ig repedezett triász dachsteini mészkő található. A triász mészkő karsztosodott, mert elnyelte az öblítő vizet. Nyugalmi vízszint mérésére itt sem került sor. Dudar 14. fúrás: az oligocén alatt 268.80m-ben kréta mészkövet és márgát harántolt. Az öblítő vizet elnyelte, tehát karsztos a terület, a nyugalmi vízszint 164,332 m tsz felett. Dudar-20 fúrás: oligocén rétegek alatt 149 m-ben eocén mészkövet, majd 223,26 m-ben triász mészkövet harántolt. A „repedékes” eocén mészkőben az öblítővíz elveszett. Karsztos a terület. A nyugalmi vízszint 164,916 m. Csetény 22. fúrás, pár m oligocén és eocén réteg után kréta mészkő található. A kréta mészkőben az öblítővíz elveszett. A nyugalmi vízsziszt 169.105 m-ben volt. A vizsgált 5 fúrásban a nyugalmi vízszint 164, 332 és 169,105 m között van. Hasonló érték adódik Fehérvárcsurgó 1. sz. fúrásban is. „ A triász dolomitból a fúrás szájánál 47 m/m átméretü csövön 120 1/min. 12 °C. hőmérsékletű kifolyó karsztvizet fakasztottunk.” További hidrológiai vizsgálatokhoz egy új kutat kell lemélyíteni. A legkisebb ráfordítás és legnagyobb eredmény eléréséhez a Csetény X. fúrás újrafúrását javasolja. Vértes hegység Jelentés az oroszlányi uj lakótelep ivóvízellátásról. Budapest, 1946.december 14. V.II.21. Dr. Vadász Elemér egyet. ny.r. tanár és Jancsó József oki. gépészmérnök kíséretében Oroszlányon helyszíni szemlét tartottak. A szemléről jegyzőkönyv készült, amely a pillanatnyi helyzetet és az eddigi terveket tartalmazza. 7 kúttal, talajvízből tervezték ellátni a telepet. Csak 4 kút készült el eddig, de kifogásolható a víz minősége. A vízminőség javítására egy 2 évvel korábban, 631 sz.-ú fúrás jöhet szóba, mely 600 1/perc vízhozamú „fölszinre szálló víz” jellemez. A jelentésben a 631. sz. fúrás mellé javasolnak egy új kút lemélyítését. Az eredeti fúrás analógiájára kréta rétegből nyerhető a telep számára egészséges ivóvíz. Részletes műszaki leírást adva a kút kiképzéséről. Pál Lajos fúrási művezetőt ajánlja Salgótarjánból a munkára, mert kellő gyakorlattal rendelkezik. Az új lakótelep létszáma 700 fő, ami 1200-ra bővülhet. Napi 100 1-t véve egy főre, ez 83 1/perc vízigényt jelent. A tervezett kút lefúrásával ez teljesíthető. A kivitelezés várható költsége: 30 e forint + a béléscsövek, várható időtartama 2-3 hónap. 29
