Hidrológiai tájékoztató, 2015
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Varga-Lenhofer Debóra Tünde: A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése
ment végbe. Az alsó szakaszon, Esztergomtól Szobig a kimélyülés mértékadó. A legnagyobb mértékű kotrásra - hajózási út fenntartása érdekében - az 1797-1785 fkm szakaszon került sor. Habár összesen csak 38 km hosszú szakaszra jellemző a kimélyülés, a hordalék lerakódásra jellemző szakasz hossza pedig 65 km, a teljes hosszon történt térfogatváltozásokat összesítve mégis azt kaptuk, hogy az eredő térfogatváltozás (1. táblázat) a kimélyülés irányában. 1 .táblázat. Térfogatváltozások 2005-2013 Lerakódás [ezer m3 *] Kimélyülés [ezer m ’l Eredő [ezer m ’ | 2005-2006 1 513-1 898-385 2006-2007 263-2 769-2 505 2007-2008 695-253 441 2008-2009 695-253 441 2009-2010 1 559-1 022 537 2010-2011 909-624 285 2011-2012 288-1 095-807 2012-2013 2 814-1 069 1 746 Összesen 8 736-8 983-247 Megvizsgáltam, hogy a teljes szakaszon, illetve a korábbiakban is már különválasztott három részszakaszon hogyan alakultak évente az átlagos mederváltozások (3. ábra). Ennek számszerűsítésére a különbségtérképeket vettem alapul. Mivel 2008-ban nem készült mederfelmérés, azért a 2007-2009-ben történt változásokat megfeleztem, és egyiket 2007-2008, a másikat 2008-2009 pontokon ábrázoltam. Az átlagos eredmények többségében azt mutatják, hogy mélyülés jellemző az egész vizsgált területen. Az alsó, 1720-1708 fkm szakasz kivételével mindhárom törtvonal kimélyülésből indult, de ha trendvonalat illesztenénk, látszódna, hogy 2008-2011 között a tendencia átvált mederemelkedésre. Mederszintek átlagos változása a sodorvonal mentén 15,00 I 2000 ----1720-1/08 fkm S jf 25.00 -30.00 2005-2006 2006-2007 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011 2011-2012 2012-2013 Év 3. ábra. A mederszintek átlagos változása a sodorvonal mentén az 1811-1708 fkm szakaszon. 2005-2013 Összefoglalás A vizsgált Duna-szakaszt 3 mértékadó részre bontva összegzem. Az 1811-1785 fkm szakaszon a folyam kétségkívül kimélyülést jelzett. Ez a kb. Szaptól Gönyű alattig tartó szakasz dinamikusan változott 2005 és 2013 között. Az 1797-1785 fkm-en végezték a hajózási út biztosítása érdekében a legtöbb kotrást az elmúlt években. Habár a térfogatszámítások a kimélyülést támasztják alá, mint domináns mederalak-változás, a medergeometria átlagos változásainak vizsgálatánál a mederváltozás azt a tendenciát mutatja, hogy a 2010- 2011-es időszaktól a hordalék lerakódás kezd meghatározó lenni. Vizsgálatom alapján elmondható, hogy az 1785- 1720 fkm közötti szakasz a legkevésbé változó része a teljes területnek. A kismértékű mederszint változások ellenére a kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a szakaszra a mederemelkedés jellemző, kivételt képez azonban a medergeometria átlagos változásainak vizsgálatánál a sodorvonal menti számérték. Ez érthető is, hiszen a sodorvonalon nagyobb a meder változása, mint a teljes szelvényben. A tendencia a felső szakaszhoz hasonlóan a kimélyülés irányából a lerakódás irányába halad. Az Esztergom-Szob szakaszon arra a következtetésre jutottunk, hogy a medermagasság változására a kimélyülés jellemző. Ezen a részen nem végeztek kotrásokat az elmúlt időszakban. A legnagyobb kimélyülés és változás az 1717-1713 fkm közötti szakaszon látható. Az eredmények alapján azt a megállapítást tehetjük, hogy a vizsgált időszakban a teljes hosszra a mintegy 1,5 cm/év átlagos mederszint süllyedés jellemző a sodorvonal mentén. Itt is fontos megemlíteni, hogy ugyan a kimélyülés mértékadó, a tendencia mégis arra utal, hogy a medermagasság csökkenését egyre inkább felváltja a mederszintek emelkedése. A nagyobb árvizek után - 2006, 2010 - a szakaszon általában nagyobb mértékű kimélyülés történt. A 2013 évi nagy árvíz azonban nagyobb mennyiségű hordalékot rakott le, mint ameny- nyit kimosott volna. Ez az adat a tendenciát nagy mértékben befolyásolja. Az, hogy ez hogyan folytatódik, beigazolódik-e a feltételezésünk, miszerint a lerakódás kezd domináns szerepet vállalni a kimélyülés helyett, vagy megcáfolja az általunk tapasztalt trendet a Duna, azt a jövőben fogjuk megtapasztalni. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészüléséért szeretnék köszönetét mondani konzulenseimnek dr. Baranya Sándornak, Kötél Pálnak, dr. Rákóczi Lászlónak és férjemnek, Varga Mamiéinak. *A 2014. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában Mosonyi Emil különdíjat nyert diplomamunka kivonata. 25
