Hidrológiai tájékoztató, 2015

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Juhász Tamara: A recski savas bányavíz kezelésére irányuló komplex laboratóriumi vizsgálatok

legjobb adszorpciós kapacitással bír, mégis igen rövid élettartama van. A mészkő ezzel szemben fordítva vi­selkedik, hosszabb élettartam jellemzi, de rosszabb a megkötő képessége. Mivel ezen töltetek fő célja a pH semleges irányba való eltolása, és a jó adszorpciós ka­pacitás csupán a töltet pozitív velejárója - ez a lignit feladata - így a keverési arányok megváltoztatásával a savas bányavíz kedvező pH beállítására koncentráltam. Mindemellett nem elhanyagolható a megkötő képessége sem, ezért a nehézfémek koncentráció változását to­vábbra is vizsgáltam. Keverési arányok változtatásával elért eredmények A keverési arányt 5:1, 10:1 és 15:1 keverési ará­nyokra változtattam. Azt vizsgáltam, hogy mivel keve­sebb reaktív anyagot alkalmaztam, mennyivel tudtam ezáltal megnövelni az oszlopok élettartamát és ez meny­nyire befolyásolja a pH kezelési aktivitásukat, valamint az adszorpciós kapacitásukat. Az oszlopokat 17 órán keresztül vizsgáltam és a két óránként vett mintákból atomabszorpciós spektrométerrel vizsgáltam a Cu, Fe, Mn, Zn elemeket. Az 5:1 mészkő igen hamar eltömő- dött, majd az 5:1 mész, ezután a 10:1 mészkő és mész együtt és végül a 15:1 mész tömődött el. A vasat a 15:1 keverési arányú mészkő köti meg legkevésbé, ennek kö­szönhetően azonban nem mutatkoztak az eltömődés je­lei a mérési idő folyamán a többi keverékkel szemben. A különböző oszlopok jól tükrözik azt, hogy minél kevesebb a reaktív anyag - ezáltal több az inert (fafor­gács) anyag - a bányavíz annál jobban át tudja járni a töltetet, mivel a kevesebb reaktív anyag kevesebb vasat képes megkötni. Mindemellett a többi oldott anyag megkötése is csökkent. A pH változása a mészkökeverék arányának változtatásával 2. ábra. A pH változása a mészkőkeverék arányának változásával A különböző arányú mészkőtöltet pH alapú vizsgá­latát a 2. ábra szemlélteti. Látható, hogy a legkevesebb reaktív anyagot tartalmazó, tehát 15:1 arányú töltet ke­ * zeli a legjobban a pH-t, valamint eltömődés sem tapasz­talható. Összefoglalás A bányavízben nagy koncentrációban mutathatók ki a Cu, Fe, Mn és Zn elemek, melyeket a kőzetekben lévő különböző frakciókban kötött ásványaiból old ki. A szekvenciális kioldások alapján elmondható, hogy e ne­hézfémek főként a szerves és szulfidhoz kötött frakci­ókban vannak jelen, melyeket az erősen savas víz köny- nyen kiold. A töltetként alkalmazott RM1 és RM2 mintákon végzett szekvenciális kioldások kimutatták, hogy bár nem tartalmaznak nagy mennyiségű nehézfémet, a bá­nyavízzel való érintkezés során megnövelik az abban lévő egyes elemkoncentrációkat. A mészkő és mész töl­tetek amellett, hogy jó adszorpciós kapacitással bírnak, a pH kezelésére is alkalmasak. Hátrányuk azonban ab­ban áll, hogy eltömődnek a vas oxidációja miatt, mely­nek elkerülése érdekében az eddig alkalmazott 3:1 keve­rési arány helyett az 5:1, 10:1 és 15:1 arányok kerültek vizsgálat alá. Problémát jelent még továbbá a nagy faj­lagos felület alkalmazásából adódó finom szemcsék ki- mosódása is, mely a területi beépítéskor nagyobb ho­zamnál jelentős problémát okozhatnak, így ennek a megoldása is szükséges. A reaktív anyag csökkentésével többnyire nőtt a töl­tetek élettartama, de az eltömődés továbbra is jelen volt. Ezt egyedül a 15:1 keverési arányú mészkő töltet kerülte el a mérési idő folyamán. Azonban a pH változása igen széles skálán mozgott, ami valószínűleg annak tudható be, hogy a vizsgálat nem volt folyamatos, mivel a méré­sek csak nap közben történtek. Köszönetnyilvánítás Ezúton megköszönöm a dolgozat megírásában nyúj­tott segítséget konzulenseimnek, dr. Kovács Balázs egyetemi docensnek, valamint Tóth Márton Ph.D. hall­gatónak. Köszönetét mondok továbbá Székely István Ph.D. hall­gatónak és Kolencsikné Tóth Andrea tudományos se­gédmunkatársnak a méréseim során nyújtott segítségü­kért. A tanulmány/kutató munka a Miskolci Egyetemen működő Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálko­dás Kiválósági Központ TÁMOP-4.2.2/A-11/1-KONV- 2012-0049 jelű „KÚTFŐ” projektjének részeként - az Új Széchenyi Terv keretében - az Európai Unió támo­gatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásá­val valósul meg. * A 2014. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Mse mesterképzés kategóriában III. díjat nyert pályamunka kivonata. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom