Hidrológiai tájékoztató, 2015
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Hegyi István: A Rába folyón tervezett mellékág-rehabilitáció hatásainak hidrodinamikai vizsgálata
litációjának hatását vizsgáltam, kitérve a kis-, középvízi és nagyvízi állapotokra is. A mellékág kialakítására három egyszerű változatot határoztam meg, melyek mindegyike tartalmazza a holtág geometriájának visszaállítását, és a feltöltödés eltávolítását. Az általam vizsgált mellékás kialakítások • Fenékküszöb nélküli rehabilitáció • Visszatorkollásnál fenékküszöb létesítésével történő rehabilitáció • A holtág középső szakaszán fenékküszöb létesítésével történő rehabilitáció Célom volt, hogy a vizsgálatra felépített hidrodinamikai modell segítségével megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltassak a legalkalmasabbnak ítélt beavatkozás koncepcionális kidolgozásához. A vizsgálat módszere Felépítettem a jelenlegi hullámtéri állapot digitális terepmodelljét LIDAR felmérések és mederfelmérések eredményeiből. A tervezett beavatkozások geometriáját- az általam tervezett mellékág hossz-szelvények alapján- trapéz szelvénnyel közelítve írtam le, melyek fenék- szélessége 5m volt. Ezekre közel 20.000 db struktúrálatlan három- és négyszöglapokból álló számítási rácshálót generáltam, melynek rácsmérete a vizsgált mellékág környezetében 20m, attól távolodva pedig maximálisan 50m volt. Töltések és a mellékág esetében pontosabb leírást alkalmaztam. 2. ábra. A holtág környezetének területhasználati osztályai 5 db területhasználati osztály hozzárendelésével a területrészeket simasági együtthatók alkalmazásával elkülönítettem egymástól, mellyel az egyes jellegzónák árvízi levezető-képességét különböztettem meg. Ezen területek érdességi együtthatóinak mind középvízi, mind pedig nagyvízi állapotra történő kalibrálásával, később pedig nagyvízi állapotra történő ellenőrzésével, 20 cm alatti egyezést értem el a modellel. Ezt elegendő pontosságúnak ítéltem ennél a vizsgálatnál. Az érdességi együtthatók értékeire részletes érzékenységvizsgálatot végeztem. A modell a befolyási peremfeltételre volt a legérzékenyebb, majd a meder érdességi együtthatójára. A többi osztályra pedig közel azonos, kisebb mértékű érzékenységet mutatott a modell. Az így felépített permanens numerikus modellt alkalmaztam az egyes változatok vizsgálatára, amelynek során összehasonlítottam a változatokat vízmélység-, áramlási sebesség- és fajlagos vízhozam-eloszlás szempontjából. A kapott eredmények alapján értékeltem a tervezett beavatkozás hatását mind a mellékágra, mind pedig a főmederre. Eredmények Kis- és középvízi vizsgálatok Ahhoz, hogy a tervezett kialakítású mellékág is szállítson hozamot, a főmederben legalább 4 m3/s hozamnak kell a folyó ezen szakaszára érkeznie, ami az év nagy részében ki is alakul. Ennek megfelelően nagy valószínűséggel az év igen kis időszakában maradna szárazon a mellékág. A főmederben 20 m3/s hozamra végzett futtatások alapján a 3. változatot lehet kiemelni, amely a legjobb feltételeket biztosítaná az élővilágnak. Ekkor a mellékágban átlagosan 1 m-es vízmélységek alakulnak ki úgy, hogy a főmeder vízhozama nem csökken jelentősen. A főmederben kialakuló vízszintcsökkenés nem éri el a 10 cm-t, amely a főmeder vízmélységéhez képest nem számottevő. Sebességeket tekintve a mellékágban igen változatos körülmények alakulnak ki, a sebességeloszlás 15 cm/s- tól 1 m/s-ig terjed, átlagosan pedig 0,5 m/s körüli. Elmondható, hogy a vízi élővilág számára kedvező és kellően változatos. 13
