Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsadányi Éva: Dr. Vitális Sándor vízföldtani és hidrológiai témájú kéziratos jelentései 1927 és 1942 között
és magnéziummentes legyen. Lehetőségek a fentiek figyelembe vételével: 1. Talajvíz: sem minőségileg, sem mennyiségileg nem megfelelő, 2. Terrasz víz: a Duna óholocén terasza: mennyiségre elegendő, minősége nem, 3. Artézi vizek: 8 kút adatainak ismeretében a lehetőség sem minőségileg, sem mennyiségileg nem megfelelő és 4. Folyók (Duna és a Keresztúri csatorna): csak a Duna jöhet számításba. Mennyiségileg megfelelő, minőségét szűréssel javítani kell. A negyedik lehetőség a legmegfelelőbb. Figyelmet kell fordítani a vízállásra, árvízveszélyes lehet. Előzetes jelentés a várpalotai vízkérdés előzetes hidrogeológiai tanulmányozásáról, Budapest, 1940. január 18. B.VI.34. a vizek állandó és változó keménységének meghatározása,- térképi ábrázolás, bányatérképeken a bányavízbetörések helyének és főbb adatainak feltüntetése valamint az Ernő bányaüzemben a +51 m-es szinten elgátolt vízbetörésnél pontos mérések elvégzését és a víz kiengedését. „Mint tudjuk egy-egy hegységszerkezeti nagyobb egységen (pl. egy-egy szénmedence) belül az egyes víztartó rétegek hidrogeológiai, hidrosztatikai stb viselkedése állandó.” A fentiek miatt van szükség minél több adat összegyűjtésére, hogy a tényleges feladat megoldható legyen. Salgótarjáni-medence Dr. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi tanácsos utasítására Heinrich Henrik bányaigazgatóval áttanulmányozták a területet. Az adatok nagyon hiányosak, ezért a vízkérdés megoldásához az alábbi kérdésekre vonatkozóan komoly anyaggyűjtést kérnek: víznívó pontos tengerszint feletti megállapítása, a rendelkezésre álló fúrások, források és bányavíz adatok felhasználásával,- a vizek hőmérsékletének megállapítása, Jelentés a Kisterenyén végzett kutatások eredményeiről, Salgótarján, 1927.október 12. C.IV.40. A községben lemélyítették a I. sz. 3,00 m átmérőjű és 9,3 m mélységű kutat és körülötte 17 db ’’vízniveau” megfigyelő kutat. Tíz napos állandó szivattyúzás után, a víznívó 166 1/p, illetve 240 m3/nap mellett állapodott meg. A II. sz. kutat a Chorin -telep közelében fúrták le 2,00 m átmérővel és 6,6 m mélységgel. ... víznívó figyelő kutat fúrtak körülötte. Tíz napig tartott a próbaszivattyúzás. Az eredmények 1/p-ben megadva: I.sz. kút 11. sz. kút Maximális vízhozam 192 214 Minimális vízhozam 166 188 Állandó víznívó 166 180 Részletes kimutatást közöl a fúrások próbaszivattyúzásáról. Az 5. fúrás összesített adata: 202 156 m3 /nap. Fia a bányák vízigénye megnőne, akkor további kutak tetszőleges számban mélyíthetők. Előzetes szakvélemény Kisterenye környékének hidrogeológiai viszonyairól, Budapest, 1936. március 10. C.IV. 118. (T.3359) „Róth Flóris m.kir. bányaügyi főtanácsos bányaigazgató úr Öméltósága utasítására” kezdi el a munkát. Salgótarjánban a mérnökségen és Kisterenyén a helyszínen a „ rendelkezésemre bocsátott és áttanulmányozott több, mint száz fúrási, bányászati adatok, s a helyszíni bejárás alapján előzetes szakvéleményemet az alábbiakban vagyok bátor előterjeszteni:” A területen hat víztároló réteggel lehet számolni a legfelső talajvizet tartalmazó illetve vezető réteg, a holocén iszaplerakódások alatti kavicsok- homokok hordalékaiban,- az alsó miocén szénvezető rétegcsoportban lévő Pectenes homok-homokkő rétegben,- az I. sz. széntelep alatt lévő homokrétegben, a II. sz. széntelep alatti „homokhorizont”- ban, a III. sz. széntelep alatti riolittufa fekükavicsában és a- az alsó miocén-felső oligocén kori glaukonitos vagy Cerithiumos homok és homokkőben. Víznyerési lehetőségek: a felszínen lefolyó patakok, árkok vizeinek tárolása, bányavizek, talaj vízkutak és mélységi kutak. Az utóbbi két lehetőség kínálkozik a legjobbnak, a szükséges 1500 1/p vízszükséglet biztosítására mind a vízmennyiség, mind az állandóság szempontjából. Három, de lehet, hogy kevesebb, kút megoldaná a problémát. Az elsőt, a kb. 300-350 m kutat a két fővető közötti részre javasolja. Felhívja a figyelmet, hogy össze kell hangolnia a kútfúrási és bányászati tevékenységet. Jelentés a vízválasztói villamostelep vízellátásáról, Budapest, 1936. április 8. C.IV.44. ,Jlóth Flóris m.kir. bányaügyi főtanácsos úr Öméltósága utasítására” dr. Ferenczi István főgeológus és Gerő János bányagondnok kíséretében tanulmányozta a terület hidrogeológiai viszonyait. A jelenlegi víznyerés a következő öt módon történik: 1. A Zagyva elgátolásával létesített 2 tó, mely 54000 mJ vizet tud tárolni, az évi szükséglet 300 000 mJ, szennyezett, párolog és bizonytalan a vízmennyisége, 2. Holocén ártéri hordalékkavicsban 2,35 m átmérőjű és 13,30 mély talajkút. Szárazság idején 44
