Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÉVFORDULÓK - Fejér László: 2015 vízi és vízgazdálkodási évfordulói
Mezőőrsön a község védelme érdekében jégtorlaszt kellett robbantani. 16 ház összedőlt és egy ártéri hidat is elsodort a víz. 1940. március A Bükk hegység déli lejtőjének vizei (a Laskó, Eger, Hanyiér, Csincse és Hejő) Heves megyében mintegy 415 km', Alsó-Borsodban pedig közel 144 km' területet öntöttek el. (VK, 1941. 99.p.) (MF) 1940. március A Rima folyó és mellékvizei — ezek közül is főleg a Balog patak — árvize kb. 46 km' területet borított el. 1940. március-április A március-áprilisban levonult ár- és belvizek kb. 8000 km' területet sújtottak Magyarországon. Noha a nagy területeket csak rövid ideig borította víz, mégis mintegy 460 km"-en teljes teiméskiesést okozott. 14 000 lakóépület, 270 közúti és 18 vasúti híd ment tönkre. 1940. május 6. Megjelent az árvízkárosultak javára kiadott ún. „1940. Árvízblokk (I)” 200 000 példányban, valamint két héttel később a felárral vásárolható ún. „1940. Árvíz (II)" bélyegsorozat 200 000 fogazott példányban. 1940. június 2. f Anderkó Aurél (Budapest), meteorológus, egyetemi tanár. Bogdánfy Ödönnel közösen alkották meg a súlyombrográf nevű műszert, amely a csapadékmérőt egy írószerkezettel összekapcsolva a csapadék intenzitására is adatokat szolgáltatott. (* Terep, 1869. október 14.) 1940. június 17. A Bánfalvi patak rendkívüli áradása Sopronban, Kópházán és Bánfalván nagy károkat okozott. Ez volt a „szelíd” Bánfalvi patak addigi legnagyobb árvize. Az áradást a vízgyűjtőn két nap alatt lehullott mintegy 116 mm-es csapadék okozta. 1940. június 20. A tiszaörvényi (ma tiszafüredi) szivattyútelepre rákapcsolták az alsó, 115 km2 kiterjedésű öntözőrendszert. Az üzemének ünnepélyes felavatásán részt vett többek között Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, Teleki Pál miniszterelnök és Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter. A szivattyútelep és a csatlakozó 100 km-es csatornahálózat a Tisza-vidék öntözésének első jelentős létesítménye volt. 1940. június 20. t Weszelszky Gyula (Budapest), gyógyszerész, a Radiológiai Intézet igazgatója, a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának elnöke. Előbb gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett, később Lengyel Béla (1844-1913) mellett a II. sz. Kémiai Intézetben tanársegéd, utóbb adjunktus. 1918-ban az egyetem radiológiai intézetének vezetésével bízták meg. Kutatásainak nagyobb hányada radioaktivitás témájú. Emanáció módszerével a forrásvizek emanáció-tartal-mát vizsgálta. A radioaktív sugárzás gyógyhatásával és ásványvízelemzésekkel is foglalkozott. Ebbe a téma-körbe tartozik az 1912-ben publikált munkája, mely „A budapesti hévizek radioaktivitásáról és eredetéről’’ címmel jelent meg. Részt vett a Balaton tudományos vizsgálatában is. Szerepe volt a hazai tudományos közélet megszervezésében. (* Szlatina, 1872. május 10.) 1940. július 18-19. A Zala völgyére lehullott éjjeli felhőszakadás következtében újabb katasztrofális árvíz alakult ki, amely öt helyen újból átszakította a töltést, s így nagy területek kerültek ismét víz alá. 1940. július Mezőkövesd határában megnyílt az ún. „Zsóry fürdő”, a mai mezőkövesdi gyógy- és melegvizű strandfürdő. A fürdőt az 1939. február 25-én, olajkutató fúrás során feltört 68 °C-os víz táplálja. 1940. Az ún. "borsodi nyílt ártér" legnagyobb (a Sajótól Poroszló határáig terjedő) részének 1936-ban megkezdett töltésezési munkái befejeződtek. Az 1940. évi árvíz már az új gátak között vonult le. 1940. A Tolna megyei Sióagárd község körül elkészült a körgát. A műtárgy első sikeres próbája az 1945-ös árvíz idején volt. 1940. Hazánk addigi legnagyobb éves csapadékösszegét, 1232 mm-t mértek Szentgotthárdon. 1940. Elkészült a Jósvafői víztározó. A tározót egyrészt idegenforgalmi céllal építették. A tározóra telepített törpeerőmű a jósvafői Tengerszem szálló és gazdasági épületeinek áramellátását szolgálja. A tározó medrét általában két évenként tisztítják. 1940. A Duna-Tisza közén, a Nyíri erdőben - egy gyakorlatilag lefolyástalan 1 km-es területen - Komlósi Imre fúrta az első megfigyelő kutakat a talajvízháztartás vizsgálatára. Később ezen a helyen létesítette a VITUKI a Komlósi Imréről elnevezett talajvíz-kísérleti telepét. 1940. Papp Ferenc professzor a műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén megalapította a Rheuma- és Fürdőkutató Intézet Forráskutató Osztályát. 1940. A vízművek által szolgáltatott vizek vas és mangán tartalmának csökkentésére Papp Szilárd vegyészmérnök, az Országos Közegészségügyi Intézet vezető munkatársa új - "Fermago"-nak elnevezett - szűrőanyagot szabadalmaztatott, amelyet még abban az évben 31 helyen alkalmaztak. 50 éve 1965. január 1. Életbe lépett az 1964.évi IV. ún. "vízügyi törvény ", valamint a vizek tisztaságának védelme érdekében 32/1964.sz. alatt kiadott rendelet, amely új alapokra 71
