Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÉVFORDULÓK - Fejér László: 2015 vízi és vízgazdálkodási évfordulói
300 éve 1715. február 7. * Fritsch [Frits] András Erik (Pozsony) mérnök, térképész. Mikoviny Sámuel munkatársainak egyik legtehetségesebb tagja. A Mikoviny által megkezdett munkák folytatója és befejezője. Számos vármegyei térképet tervezett és rajzolt. Kéziratban maradt munkáinak java része bőséges vízrajzi adatot őriz az egykori vízi állapotokról, (f Pozsony, 1778. október 10.) 275 éve 1740. A Fertő tó annyira kiszáradt, hogy medrének egyes részeit a parasztok felszántották. 1740. Dombrád lakói, hogy községüket a Tisza árjaitól megóvják, Cigándnál átmetszették a folyó kanyarulatát. A művelettel távolabb vitték a falut elmosással fenyegető Tisza-medret, azonban az árvizek levonulásának meggyorsulása és az alsóbb szakaszon való szétterülése, - a karádiak folyamodványa szerint - immár Karád határát fenyegette elöntéssel. 1740. A Dráva árvizei által okozott károk miatt a birtokosok az 1750-ig fennálló "Drávái Gátegylet"-be tömörültek és megkezdték az árvédelmi töltések építését. 250 éve 1765. március 19. Mária Terézia királynő III. dekrétumának 19. cikkelye szorgalmazta a Garam folyó hajózhatóvá tételét és utasította a Helytartótanácsot a szükséges intézkedések megtételére a következők szerint: „O szent felsége kegyesen beleegyezett, hogy az 1723. évi XV. törvénycikk foganatosítása végett a Garam folyó is hajózhatóvá tétessék, és a királyi helytartó tanács az országgyűlés berekesztése után, ezt az ügyet az 1751. évi XIV. törvénycikk utasítása szerint foganatba vétesse. ” 1765. április 5. * Schmidt János György (Pest) matematikus, az alkalmazott matematika tanára a pesti egyetemen. Matematikai és hidromechanikai jegyzeteket írt hallgatói számára, akik közül a reformkor számos kiváló mérnöke került ki. (t Pest, 1837 után) 1765. szeptember 22. * Vedres István (Szeged) gazdálkodó mérnök (geometra), aki oklevelét 1786-ban, a pesti egyetem frissen alapított Institutum Geometrico-Hydrotechni- cumán szerezte meg. Mérnöki munkássága jelentős mértékben Szeged városához kötődik, amelynek szolgálatába lépve (1786) először földmérő, majd főmérnökként a városi közmunkák irányítója volt egészen 1821-ig. Jellemző alakja a felvilágosodás, és a reformkor idejének, haladó szellemű, sokoldalúan képzett, széles látókörű műszaki-gazdasági szakírója és polihisztora, az átfogó Tisza-szabályozás gondolatának egyik előfutára. Az utókor „Szeged Széchenyije” elnevezéssel tisztelte meg. (f Szeged, 1830. november 4.) 1765. * Sátor [Saátor] Dániel (?) vízépítő mérnök. 1805-ben a Bega-szabályozás igazgató mérnöke, s az ő terveit is alapul véve épült ki a Bega Temesvár alatti csatornarendszere. Jelentős szerepet vállalt az 1810-ben megalakult első hazai vízszabályozó szövetkezés, a Sárvízi Társaság létrejöttében, amelynek első igazgatója volt egészen 1816-ig. Mérnöki munkássága megbecsültségét mutatja, hogy több vármegye táblabírája volt. (f ? 1817.) 1765. A Szegednél is károkat okozó tiszai árvíz hatására Dugonics András (a nagyszombati egyetem későbbi matematika tanára) kezdeményezte a várost északról védő, mintegy 6 km hosszú Szillér-Baktó-i töltés megépítését. A következő években elkészült védmű eredményesen segítette az 1770. évi árvízi védekezést. 225 éve 1790. március 3. * Vörös László (Hódmezővásárhely) mérnök, térképész. Az Institutum Geomctricum et Hydrotechnicumban szerzett oklevelet 1828-ban. Rézmetszést Karacs Ferencnél (1770-1838) tanult. Huszár Mátyás (1778- 1843) mellett, kinevezett kamarai mérnökként a Körösök és a Duna felvételénél dolgozott. A Tisza térképezésénél is tevékenykedett. 1835-ben kinevezték Somogy vármegye hiteles földmérőjévé. E beosztásában főleg a Kapos, a Sió és a Sárvíz, továbbá a Balaton és a Duna Tolna vármegyei szakaszának szabályozásával foglalkozott. A szabadságharc bukása után rövid időre bebörtönözték, állásából elbocsátották, nyugdíjától megfosztották, s többet nem léphetett állami/vármegyei szolgálatba, (f Kaposvár, 1870.) 1790. március 12. II. Lipót 1790. évi dekrétumának 34. cikkelye intézkedett a II. József-féle föld- és birtokfelmérési munka beszüntetéséről és érvénytelenítéséről. Ugyanezen dekrétum 57. cikkelye intézkedett elsőként Magyarországon az erdők védelméről 1790. * Asbóth Mihály János (Sopron) mérnök. Egy évtizeden át geodétaként dolgozott a Dunán, Visegrád környékén és Felsővisó körzetében, Bustyaházán; a Tisza felső szakaszán hidakat, terelőműveket, utakat tervezett és épített (1830-1835). O építette a Máramaros-szigeti sókikötőt (1844). (f ? , 1853 után) 200 éve 1815. szeptember 11. f Balta Antal (Nyáregyháza), földmérő és vízépítő mérnök, a XVIII. sz. második felének egyik legkiválóbb hazai térképésze. A kamarai, később megyei mérnök több tucat térképe a kor színvonalát meghaladó pontosságával és művészi kivitelével a magyarországi térképészet történek kimagasló alkotása. Bállá 66
