Hidrológiai tájékoztató, 2014
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István - dr. Bezdán Mária: „A Tisza és árvizei” (Egy régi-új könyv második kiadása elé)
hatott, a törökbecsei duzzasztómű üzeme óta ez az arány 48 %-ra nőtt A nagyvízi vízállások esetében 1976. előtt 25 % volt, majd 20 %-ra csökkent a Szeged fölé is felható duzzasztások aránya. Előrejelzés és az árvédekezés szempontjából ez igen fontos információ. Az 1876. óta levonuló és minden állomásnál tetőző árhullámok 40 %-a Zenta fölött tetőztek legkésőbb. A 600 cm felett tetőző árhullámoknál ez 54 %. Az 1976. utáni időszakban, amikora törökbecsei duzzasztómű is üzembe lépett, az árhullámok 58 %-ánál a tetőzés Zenta feletti szelvények valamelyikén fejeződött be, míg az ezt megelőző időszakban ez 28 % volt A 600 cm felett tetőző árhullámoknál 1876—1975-ig legtöbbször Martfű és Szolnok állomásoknál tetőzött a Tisza legutoljára, 1976. után Martfű, Tiszaug és Mindszent térségében tetőzött a legtöbb árhullám időben legkésőbb. Ez fontos információ a töltések megerősítése és az árvízvédekezés szempontjából. A duzzasztóművekkel befolyásolt Tisza szakaszokon az 1976—2009-ig terjedő időszakban a kisvízi víz- szín-esések csökkentek, míg a statisztikai szórásuk nőtt, a nagyvízi vízszín-esések növekedése viszont a statisztikai szórásuk csökkenésével jár együtt. A kiskörei vízlépcső 1973 óta üzemel, és a duzzasztómű szelvénye alatti mederszakaszokon a legkisebb vizek szintje 2009-ig Thskonynál több mint 100 cm, Tisza bőnél 50 cm, Szolnoknál 20 cm és Martfűnél 10 cm értékkel lesüllyedt Ugyanitt megnőtt a kisvizek tartóssága is. A kisvizek szintje a törökbecsei vízlépcső (1976.) duzzasztása révén megemelkedett, átlagosan: Tisza ug- nál 55 cm-rel; Csongrádnál 105 cm-rel; Mindszentnél 150 cm-rel; AI gyón él 170 cm-rel; Szegednél 200 cm- rel; Törökkanizsánál 270 cm-rel; Zentánál 300 cm-rel és Törökbecsénél 385 cm-rel. Tehát Tiszaugnál a legkisebb vizek átlagosan (-240 cm), Csongrádnál (-135 cm), Mindszentnél (-25 cm), Algyőnél 50 cm, Szegednél 70 cm, Törökkanizsánál 140 cm, Zentánál 205 cm és Törökbecsénél 270 cm körül vannak. A vízlépcsőhöz közel eső felső mederszakaszoknál már nem is beszélhetünk kisvízi vízállásokról. A duzzasztott szakaszon a meder lassú átfolyású, szinte kikapcsolódott a vízszállításból. A kis- és középvizek levezetését teljes mértékben a duzzasztómű szabályozza.-A kiskörei duzzasztóműnél a minimális duzzasztási szint az 1990-es évektől több mint egy méterrel magasabb. A törökbecsei duzzasztóműnél a legalacsonyabb duzzasztási szintek is megemelkedtek 30-50 cm-rel. A nagyvizeket a duzzasztóművek és a mellékfolyók vizének duzzasztó hatására magasabb vízállások jellemzik. A kiskörei duzzasztómű a tározott vizével befolyásolja a vízjárást. A kiskörei tározóban tározott víztömeg miatt az érkező árhullámok nem egy kisvízszintre, hanem egy magasabb vízszínre futnak rá, és ez a kezdeti feltétel megváltozását jelenti. Ez különösen a déli országhatár feletti szakaszon - a már említett két nagy mellékfolyó (Maros és Hármas-Körös) közel egyidejű árhullámaival - nagy mértékben megemelheti az árvízi szinteket. A törökbecsei duzzasztómű duzzasztásának hatása a nagyobb árhullámoknál a mércekapcsolat-történeti vonalakat összezárja egészen líszaugig. Ez azt is jelenti, hogy a törökbecsei duzzasztómű nagyvíz idején is szabályozza a vízlevezetést, mert a folyón érkező vízhozamokat a műtárggyal beépített szelvény vízlevezető képességének megfelelően tudja csak továbbítani. A vízelvezetés ütemét a torkolatnál nem feltétienül az eredeti hozzáfolyás üteme határozza meg, hanem a befogadó aktuális hidrológiai állapotától függő, duzzasztóművel beépített meder vízlevezető képessége. A duzzasztómű nemcsak a folyó vizét duzzasztja vissza, hanem a talajvizet is. Ez a hatás különösen a törökbecsei duzzasztómű esetében jelentős a domborzati viszonyoknak köszönhetően. Ezért a talajvíz kisvízi szintje egy bizonyos szint alá már nem süllyed le. A folyók felső szakaszáról meginduló árhullám a magyarországi folyószakaszokon megváltozott kezdeti feltételekkel találja magát szemben, mert a duzzasztás révén magasabb a folyók alapvízállása, mindemellett nem biztos, hogy nagyobb a hozama és duzzasztóművek szabályozzák a vízlevezetést A tiszai vízállások statisztikai feldolgozásánál, a hordalékmozgás és mederkutatások tekintetében figyelembe veendő az a tény, hogy a duzzasztóművek változást okoznak mind a hidrológiai folyamatokban, mind pedig a hordalékmozgásban. Ezért a duzzasztóművek üzembe helyezése előtti és az azokat követő időszakok adatait nem kezelhetjük egységesen. A tervezett csongrádi vízlépcső a szoros kapcsolatú tározó sorozat fontos láncszeme. Az egymás duzzasztására épülő duzzasztóműveknél a vízlépcső alatti medererózió és a vízlépcső feletti akkumuláció jóval kisebb mértékű, mint a laza kapcsolatú duzzasztóműveknél. A- zonban a folyó egyensúlyi állapotra törekszik, és egy idő múlva lelassul a mederanyag nagyméretű vándorlása. A megépült vízlépcsők eddigi tapasztalatai alapján a duzzasztómű a hatásterületén megváltoztatná a vízjárást: megemelné a kis-, a közép- és nagyvízi szinteket. Lelassulna a vízsebesség, és megnőne az akkumuláció. A kiskörei duzzasztómű alatti Tisza szakaszokon a gyakori és időnként igen erőteljes természetes és mesterséges duzzasztások (Hármas-Körös, Maros, törökbecsei duzzasztómű és a Duna) hátrányosak a vész- tározás hatásfoka tekintetében. Az árvízszintek és az árvíz-időtartamok ellen vélhetően hatékonyabb lenne a töltések megfelelő magassági, illetve szélességi kiépítése. 59
