Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsadányi Éva: Dr. Vitális Sándor vízföldtani és hidrológiai témájú kéziratos jelentései 1927 és 1942 között
Dr. Vitális Sándor vízföldtani és hidrológiai témájú kéziratos jelentései 1927 és 1942 között ZSADÁNYIÉVA Dr. Vitális Sándor vízkutatással foglalkozó kéziratos munkáiról e kiadvány hasábjain 2010-ben összefoglaló jelent meg születése 110. éve alkalmából (Zsadányi E, 2010). Most az 1927-től 1942-ig terjedő időszak jelentéseinek és szakvéleményeinek válogatását adjuk közre, amelyek a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában megtalálhatók. A cím és a keltezés mellett, ahol ismert, a Vitális—gyűjtemény azonosítási számai szerepelnek (Varga A, 2003). A fent említett dokumentum 1928-ra teszi az első vízföldtani témájú dokumentumot, de időközben előkerült egy 1927-ben készült kisterenyei jelentés. Természetesen a címben így ez a kezdeti időpont. Vitális Sándor szénkutatással kezdett foglalkozni az egyetem elvégzése után a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt- nél. A szénbányászat szoros kapcsolatban áll a vízzel. Egyrészt általában a bányászkodáshoz, illetve annak kiszolgálásához szükség van vízre - elég nagy mennyiségben-, másrészt a bányászat során víz „termelődik”, amely elvezetése a mai napig komoly problémát jelent, így volt ez a salgótarjáni szénterületek esetében is, innen indul Vitális Sándor hidrológiai munkássága. A legtöbb jelentés Salgótarján és környékére vonatkozik, de szinte az egész ország területén dolgozott és széles skáláját öleli fel a hidrogeológiai feladatoknak. Meg kell említeni - bár kéziratos jelentésben nem, csak fúrásleírásban, illetve a Hidrológiai Közlönyben ( 1933. 21-37 old.) találkozunk - az 1927-28 -ban fúrt sikondai (Mánfa-II) mélyfúrással, amely középső triász mészkőből 415 m-ből közel 2000 1/p felszökő vizet adott. Dunántúl Szakvélemény a [Budapest] Keleti K. u. 8. és a Margit körút S3 sz. házak telkén előforduló vizekről, Budapest, 1935.szeptember 17. B.III.17. A két ház falánál vízfolyást észleltek és ezért szakemberhez fordultak. A helyszíni bejárás során megállapítást nyert, hogy magasan van a talajvíz. A pincékben kutatóárkokat mélyítettek és az első esetben 4,5 m-ben a másik esetben 0,80 m-ben találták meg. Esősebb időszakban ez még emelkedhet. Sajnálatos módon a Margit körúti ház szomszédságában pöcegödör van, és ennek a hatása is észlelhető. A másik ház esetében is ily módon keveredett víz jelenik meg, de nem a falból jön ki, hanem más telekről jut oda. „Abban az esetben, ha ezen ügyből kifolyólag perre kerülne a sor, részletesebb előzetes kutatás alapján adhatok majd végleges szakvéleményt.” Szakvélemény a Budapesttől délre létesítendő gyártelep vízellátásáról, Budapest, 1937. május 21. D.III.l. Budapest és Ercsi között, a Duna mentén tervezett gyártelepnek földterületre és vízre van szüksége. Az igény 15-20 m3 /perc-es hozamú, lágy, tiszta, vas- és magnéziummentes víz. A meglévő szakirodalom áttanulmányozása és a terepi bejárás után három lehetőség kínálkozik: 1 .A Duna vize, 2. A Duna óholocén kavicstakarójából nyerhető víz és 3. Az artézi vizek. A gyártelepítés szempontjából az első két eset jöhet számításba. Az artézi vizek mennyiségű vizet adnak és vas és magnézium tartalmuk nagy, nem felelnek meg a követelményeknek. A Duna vizének kémiai összetétele: A kavicsterasz vizének összetétele: lugossági fok: 3.40 4,5 ossz keménység (német ): 10,0 12,60 változó keménység: 9,52 12,6 állandó keménység: 0,98, 0 szabad szénsav 1 1-ben: 4,42 mg, Ph: 7 feletti, száraz maradék: 220 mg és 252 mg vasmentes vasmentes szűrni kell a vizet,Wolf-féle tiszta, szűrt és lágyítható szitadobszürőt ajánl A gyártelep pontos kijelölése után komoly vízelemzést ajánl. Simontornya hidrológiai viszonyairól, Budapest, 1937. junius 11. D.III.4. Budapesttől 117 km-re a vasút mentén Tolna megyében van Simontornya. Közelében van a Sió és a Sárvíz csatorna. Mindkettő szennyezett. Csak „a mélyebb pannon víztartó rétegek artézi vizet” lehet számba venni. 12 db ilyen kút van. Ezek összesen percenként 3000 1 vizet adnak. A vízvizsgálatokból kitűnik, hogy a sótartalom igen nagy (579-600 mg/1), főként sziksóból van sok, 437-514 mg/1. Ez az érték csak költséges eljárásokkal csökkenthető. Simontomyára gyár telepítését nem ajánlja. Összefoglaló jelentés Ercsi környékének hidrológiai viszonyairól, Budapest, 1937.június 30. D.III.9. A tervezett műselyemgyár vízigénye: 6-10 percköbméter, 200 mg sótartalom literenként valamint vas43
