Hidrológiai tájékoztató, 2014
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Békefi László Tamás: Az épülő debreceni Nagyerdei Stadion csapadékvíz-elhelyezési lehetőségeinek vizsgálata
Az épülő debreceni Nagyerdei stadion csapadékvíz-elhelyezési lehetőségeinek vizsgálata* BÉKEFI LÁSZLÓ TAMÁS A dolgozatban áttekintettem a lehetséges csapadékvízelvezetési megoldásokat az épülő Debreceni Nagyerdei stadion esetére. Bevezetés A Nagyerdő területe vízhiányos, így a munka során a csapadékvíz helyben tartásának lehetőségeit vizsgáltam. A stadion tervezőinek célja az épület LEED gold minősítésének elérése volt, melynek szintén kritériuma a csapadékvíz helyben tartása. Olyan megoldásokat kerestem, melyek már bizonyítottak, és a lehető legkisebb módon bolygatják meg a Nagyerdő Natura 2000-es élővilágát, illetve nem gátolják az erdő turisztikai hasznosítását. Módszerek A munka során felhasználtam az előresiető és a háromszög csapadék-modelleket, melyekkel a klímaváltozás következtében egyre gyakrabban észlelhető heves intenzitású, rövid idejű csapadékokat modelleztem. idő (perc) 1. ábra. Lehullott csapadék mennyisége a különböző csapadékmodellekben Az ábráról látható, hogy a három modell közül, azonos kiindulási feltételek mellett, a legnagyobb hidraulikai terhelést a csapadékhullás első időszakában az előresiető modell adja, így a csapadékvíz biztonságos levezetését és helyben tartását ez a modell biztosítja a legjobban, esetleges heves felhőszakadások esetén. A modellszámítások eredményeként a mértékadó 10 perces csapadékhullás alatt 539m' csapadék keletkezik, melynek biztonságos levezetéséről és ideiglenes tározásáról kellett gondoskodni. A csapadék várható szennyezőanyag tartalmát magyar és német szakirodalmi adatok alapján becsültem, amit a terület Natura 2000-es besorolása tett szükségessé. A csapadékmodellek figyelembevételével megvizsgáltam a forrásszabályozás különböző módszereit (felszíni beszivárogtatás, szivárogtató árokrendszer, bioszűrő vápák, felszín alatti szikkasztás). A módszerek közül a csapadékvíz felszín alatti elszikkasztása tűnt célravezetőnek, így ennek keretein belül a három legelterjedtebb és Magyarországon legkönnyebben elérhető - beton szikkasztógyűrűs, szikkasztó blokkos, szikkasztó alagutas - megoldást vizsgáltam részletesebben. A vizsgálatok során meghatároztam a csapadékelvezetési pontokat, ügyelve arra, hogy lehetőleg hasonló felületről lefolyó, közel azonos mennyiségű csapadékvíz kerüljön az egyes elvezetési pontokra. Eredmények Számításaim alapján a csapadék-vizeket - keletkezésük szerint 4 helyen - lehet elvezetni: 1. Északi oldal: A VIP parkoló illetve a stadion északi oldalánál található rendezvénytér területéről lefolyó csapadékvizek. 2. Délnyugati oldal: A stadion nyugati oldalán a játékosbejáró térkő burkolatról lefolyt viz, illetve a labdarúgó pálya valamint a stadion tetőfelületének 1/3-ról lefolyt csapadékvizek. 3. Délkeleti oldal: A stadion délkeleti oldalán a térkő burkolatról lefolyt víz, illetve a labdarúgó pálya valamint a stadion tetőfelületének 1/3-ról lefolyt csapadékvizek. 4. Északkeleti oldal: A stadion keleti oldalán a térkő burkolatról lefolyt víz illetve a labdarúgó pálya valamint a stadion tetőfelületének 1/3-ról lefolyt csapadékvizek. Az egyes pontokon a keletkező csapadékvíz meny- nyisége 131-139 m3 a mértékadó 10 perces csapadékhullás alatt. A három megoldás mindegyike hosszú élettartamú, könnyen üzemeltethető és kielégiti a csapadékvíz elszikkasztására nemzetközileg elfogadott követelményeket. A szikkasztógyürüs és a szikkasztó alagutas megoldások járhatóak, ezáltal az üzemeltetésük és tisztításuk könnyen kivitelezhető. A szikkasztóblokkos megol-dás hátránya a speciális tisztítóeszköz igénye, előnye viszont a legjobb korró-zióállóság és a várható leghosz- szabb élettar-tam, habár a megoldások mindegyikére a gyártók legalább 50 éves élettartamot mondanak. A vizsgált szikkasztásos megoldások paramétereit, egy csapadékvíz elvezetési pontra vonatkoztatva, az 1. táblázat szemlélteti. 27
