Hidrológiai tájékoztató, 2014

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Trásy Balázs: Felszíni és felszín alatti víz kölcsönhatásának vizsgálata a Szigetközben

szakaszok előrehaladott kolmatációja, amiben nagy szerepe van a felszíni víz lassú áramlásának, a kis víz- mennyiségnek és a bősi erőmű alvízi csatornája felől történő visszatöltődés eredményeképpen kiülepedő, finom frakciójú hordalék felhalmozódásának. Transzformált távolság 10 15 20-t­25-4 Klaszteranalízis alkalmazásával a Duna víz adataiból kettő (1995-1997, 2000-2004), a felszín alatti víz adataiból három időszakot (1995-1997, 2000-2002, 2004) különítettem el (/. ábra). Transzformált távolság 0 5 10 15 20 25 t---------1-----------1-----------1-----------1-----------^ 1997 1998 1996 1999 12003: 1995 2000 2001 2002 2004 r r j . 1. ábra. A Duna víz (bal), és a felszín alatti víz (jobb) adatok évi átlagainak időbeli csoportosítása A dendrogramok azt is szemléltetik, hogy a 2003-as év a kilencvenes évek csoportjába került, aminek oka a 2002-es árvíz elhúzódó hatása. Feltehetően ez az ese­mény az egyik legfőbb tényező, ami mind a felszíni, mind a felszín alatti adatokat befolyásolja. A nagy ener­giájú árhullám felszakította a közel egy évtized alatt leülepedő, néhol több métert is elérő, többnyire finom- frakciójú üledékeket, aminek következményeként a mederaljzaton kialakult vízrekesztő közeg vízáramlást akadályozó hatása csökkent. Ennek következtében, a folyó mentén - nem egységesen - átmenetileg javult a Duna és a felszín alatti víz kommunikációja, amit az árvizet követő években folytatódó üledék felhalmozó­dása újra mérsékelni kezdett. A főkomponens analízis eredményei alapján meg­határozhatóak voltak az egyes paramétereknek felszíni vízből az üledékbe történő „átöröklődésének” viszonyai. Különösen a második főkomponens alapján képet kap­tam a nehéz ionok meghatározó szerepének alakulásá­ról, ezáltal a redox viszonyoknak a felszín alatti régió­ban betöltött meghatározó szerepéről. Feltehetően ezen viszonyok alakulása magyarázza a vizek nyomelem koncentrációjának folyamatos csökkenését, és a 2002-es árvíz hatására késleltetve bekövetkező pillanatnyi kon­centráció emelkedést. Köszönetnyilvánítás Köszönöm témavezetőmnek, Kovács Józsefnek, a diplomamunka elkészítésében nyújtott segítségét, vala­mint Scharek Péter, Szabó Csaba, és Németh Tibor segítéségét és tanácsait. Köszönöm a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetnek, hogy a jogelődje által végzett mérések eredményeit rendelkezésemre bocsájtotta. To­vábbi köszönet illeti Rákóczi Lászlót és Sass Jenőt, a VITUKI egykori munkatársait, hogy a Duna mederto­pográfiai adatok értelmezését segítették és tanácsaikkal hozzájárultak a kutatás sikeréhez. Hivatkozások Scharek, P, Don, Gy., Horváth, I. and Tóth, Gy. (2000) Result of the depositional process and hydrogeologic investigations in Szigetköz, Hungary. Acta Geologica Hungarica 45(1). Kovács, J., Nagy, M., Czauner, R.. Kovács, I.S., Borsodi, A.K. and Hatvani, LG. (2012a) Delimiting sub- areas in water bodies using multivariate data analysis on the example of Lake Balaton (W Hungary). Journal of Environmental Management 110(0), 151-158. Magyar, N, Hatvani, I.G., Székely, I.K., Herzig, A., Dinka, M. and Kovács, J. (2013) Application of multivariate statistical methods in determining spatial changes in water quality in the Austrian part of Neusiedler See. Ecological Engineering 55(0), 82-92. Kovács J, Tanos P, Korponai J, Kovácsné Székely I, Gondár K, Gondár-Sőregi K, Hatvani LG. (2012b) Analysis of Water Quality Data for Scientists, In: Kostas Voudouris, Dimitra Voutsa (szerk.) Water Quality Monitoring and Assessment. Rijeka: InTech Open Access Publisher, pp. 65-94. (ISBN:978-953-51-0486- 5) A 2013. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton MSc egyetemi kategóriában 1. díjat nyert diplomamunka kivonata. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom