Hidrológiai tájékoztató, 2014
EMLÉKEZÉSEK - Dr. Szlávik Lajos: 50 éves a vízügyi képzés Baján
Az Alföld különböző sókat tartalmazó rétegeinek tulajdonítja az ott előforduló ásványos vizeket. „Ezek szerint konyhasót és szénsavat, részint csak konyhasót, részint ezt meg glaubersót foglalnak magokban. Ez utóbbiak valóságos keserűvizek, néha salétromsavas mészföld is van bennök, s e miatt a baromnak ártalmasak.” Újabban Szeged környékén az óbébai keserűvizet ismerték fel. Megemlíti a lápokban, kotúkban előforduló salétromot, mely Bihar, Szabolcs megyékben és a Hajduvárosok területén terjed el. Emellett a további salétromvidéket is felsorolja. A széksó vagy sziksó /kuksó/ mindkét magyar medencében előfordul, leginkább a sós tavak közelében virágzik ki. Végül részletesen felsorolja a tőzeg vagy turfa képleteket. * * * Hunfalvy János: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” második kötete, az első kötethez hasonlóan /lásd Hidrológiai Tájékoztató 2013. 9-11. old./, a 150 évvel ezelőtti ismereteknek megfelelően, kimerítő és részletes tájékoztatást nyújt az egyes országrészek természeti viszonyairól. A kötetben leírtak jó alapot adnak mind a gondolatébresztő tájékozódáshoz, mind a tudománytörténeti értékeléshez. Dr. Vitális György 50 éves a vízügyi képzés Baján Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962. szeptember 1-jén bajai székhellyel megalapította a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumot, a mai Eötvös József Főiskolán folyó vízügyi képzések jogelőd intézményét. A felsőfokú technikumok működését illetően az 1960-as évek végen jelentős változások (összevonás, megszüntetés) történtek. Ezeknek a változásoknak a részeként az 1970/71. tanévtől kezdődően a képzés a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karaként folytatódott. A tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatók ekkor már nem szaktechnikusi, hanem üzemmérnöki diplomát vehettek át. A felsőoktatás korszerűsítésének következő lépcsőjében a Kar - 1979. január 1-től - a Pollack Mihály Műszaki Főiskola (PMMF) oktatási szervezeti egységévé vált, Vízgazdálkodási Intézet néven, majd 1994. július 1-től a PMMF Vízgazdálkodási Tagozataként, a Pécsi Egyetem szervezeti egységeként. 1996. június 1-jén a Tagozat kivált a Pécsi Egyetemből. A felsőoktatási integrációs törekvések eredményeként Baja város két felsőoktatási intézménye, a 125 éves múlttal rendelkező Eötvös József Tanítóképző Főiskola és a PMMF Vízgazdálkodási Tagozata egyesült, és Eötvös József Főiskola néven közös szervezeti keretek között működött tovább. Az új főiskola folytatta az itt kialakított vízügyi mérnökképzéseket. Az intézmény 50 éves történetét alapvetően négy, egymással összefüggő törekvés jellemezte: • megfelelő színvonalon folytatni az oktató-nevelő munkát; • ehhez igazodóan és ezzel egyidőben biztosítani a tárgyi, anyagi feltételeket (épületeket, eszközöket stb.); • megerősíteni a tudományos, kutató tevékenységet, • széleskörű szakmai együttműködésre alapozva megteremteni az elmélet és a mérnöki gyakorlat kapcsolatát. Ezek a feladatok újabb és újabb erőfeszítésre ösztönözték, késztették az intézmény vezetőit, oktatóit, dolgozóit és az illetékes főhatóságokat egyaránt. A képzés 50 éve alatt a főiskola és jogelőd intézményei összesen 4.961 felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, bizonyítványt állítottak ki: 2811 építőmérnök, 648 környezetmérnök és 344 műszaki szakoktató, valamint különböző szakokon 702 szakmérnök is diplomát szerzett a bajai főiskolán. Az itt végzettek alkotják a vízügyi szolgálat szakembereinek derékhadát. A bajai képzés ötven évére emlékezve felvillantjuk azokat a legfontosabb eseményeket, amelyek e fél évszázad mérföldkövei voltak. Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum (1962-1970) • 1962. május 5. 12/1962. (V.5.) Korm. számú rendelet a felsőfokú technikumokról. Az országban ekkor alapított 40 új intézmény egyike a bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum. • 1962. szeptemberben levelező tagozatos képzés indult Baján az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembereinek közreműködésével. Az alapítók és a képzést megalapozó vízügyi és politikai vezetők között említhető többek között Dégen Imre OVF főigazgató, az első megbízott igazgató Vukováry Attila (az ADUVÍZIG későbbi főmérnöke), dr. Kertai Ede, dr. Wisnovszky Iván és dr. Ortutay Gyula akadémikus, országgyűlési képviselő. • 1963. szeptemberében nappali és levelező tagozaton indult a képzés Baján, általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási, valamint vízellátási és csatornázási szakon. A bajai székhely mellett további levelező konzultációs központok működtek Budapesten és Szolnokon. • Megkezdődtek a Kamarás Duna- (Sugovica)- parti oktatási épületének építési munkálatai. • 1964. szeptemberben új első évfolyam indult Siófokon a bajai szűkös elhelyezési lehetőségek miatt. • 1965-ben került sor az első szaktechnikusi oklevelek átadására: 9 fő az általános és 12
