Hidrológiai tájékoztató, 2013
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2014-ben
1964. november 20. Az országgyűlés megalkotta ,yl vízügyről” szóló IV. törvényt. Az 1965. január 1.-én életbe léptetett törvény és annak december 13.-i végrehajtási rendelete a hosszú távra szóló, maradandó jellegű általános alapelvek rögzítésével átfogóan szabályozza az állami szervek, a társadalmi szervezetek, szövetkezetek, más jogi személyek és az állampolgárok vízgazdálkodási tevékenységével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A törvény szövegének kidolgozásában nagy szerepet játszottak Frommer József és Bényei Zoltán. 1964. november 20. A vízügyi igazgatóságokon befejeződött a vízminőség figyelő-jelentő hálózat kiépítése. Az OVF Központi Vízminőségi Felügyelet irányításával tevékenykedő országos szervezet 165 vízfolyás 5000 km hosszú szakaszára telepített 720 mintavételi hely, 390 megfigyelőállomás és 70 vízminőségi alközpont adataira támaszkodva a vizek rendszeres vizsgálatával képessé vált a szennyezések azonnali észlelésére és előrejelzésére. Flivatalos statisztikai adatok szerint Magyarországon ebben az időben napi 720 ezer m3 tisztítatlan szennyvíz került a folyókba. 1964. december 13. A vízügyi törvény értelmében a 32/1964.sz kormányrendelet intézkedett az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az általa irányított vízügyi szolgálat szervezetének megerősítéséről. A rendelet a nagyobb elvi jelentőségű, valamint a több minisztériumot érintő vízgazdálkodási feladatok megoldására, a fejlesztések irányvonalának kialakítására létrehozta az Országos Vízgazdálkodási Bizottságot. 1964. Fajsz-Bátya-Dusnok-Miske térségében megépült az ország akkori legnagyobb esőztető öntöző hálózata, az ún. Kalocsai Öntözőrendszer. A Kiskunsági Főcsatorna vizét felhasználó felszínalatti nyomócsöves hálózat közel 40,2 km2 terület öntözését tette lehetővé. 1964. Rábasömjén határában olajkutatás közben 1943 m mélységből percenként 1000 liter igen magas hőmérsékletű víz tört fel, amelynek oldott sótartalma egyedülálló hazánkban. A vizet kizárólag gyógyászati célra lehetett hasznosítani. A vízből kivont sót „Sárvári fürdősó” néven hozták később forgalomba. 25 éve 1989. március 26. t P. Károlyi Zsigmond (Budapest) technikatörténész, a hazai vízügytörténeti kutatások egyik meghatározó képviselője^* Csanytelek, 1925. szeptember 5.) 1989. április 15. A magyar-osztrák környezetvédelmi megállapodás értelmében ettől kezdődően a szentgotthárdi szennyvizet az ausztriai Jennersdorf szennyvíztisztító üzemének heili- genkreutz-i tisztítójába vezették át. A magyar fél a szennyvíztisztításért árammal fizet partnereinek 1989. április 20. A Hévízi-tó vízhozamának drasztikus csökkenésére tekintettel a Minisztertanács határozatot hozott a nyirádi bauxitbánya bezárására. A nyirádi bauxitbánya bezárásával a Meleg-víz nevű patak vízpótlása a minimálisra csökkent. Ezzel az 1977-ben alapított és évente február első hétvégéjén, a Magyar Természetbarát Szövetség által a Meleg-víz-patakon rendezett vízitúra is megszűnt. 1989. május 1. Kiadták a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szervezeti felépítését és felügyeleti rendjét, amelynek értelmében Maróthy László miniszter helyettese Varga Miklós államtitkár lett, a hulladékgazdálkodás, valamint a levegő- és zajvédelmi ügyek Perczel György miniszterhelyettes, a vízgazdálkodási kérdések Zsuffa Ervin miniszter- helyettes, a természetvédelmi ügyek pedig Rakonczay Zoltán miniszterhelyettes felügyelete alá tartoztak. 1989. május 1. A Vízgazdálkodási Intézet (VGI), valamint a Környezetvédelmi Intézet (KVI) szervezeti összevonásával megalakult a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI). Az Intézet első főigazgatójává Ábrahám Kálmánt nevezték ki. 1989. május A Tisza mellékfolyóin (Hemád, Bodrog, Kraszna, Sebes Körös, Fekete Körös) az időjárási események következtében rendkívüli árvízi helyzet alakult ki, amelynek során egyes helyeken a vízállás meghaladta az addig mért maximumot. A sikeres árvédekezésnek köszönhetően gátszakadás nem történt. 1989. július 8. t Harsányi Szabolcs (Budapest) mérnök, 1948-tól az OVH ivóvíz-ellátási és csatornázási osztályának vezetője, az első víziközművesítési program kidolgozója, a közismert hidroglóbusz tervezője és hazai elterjesztője. (* Budapest, 1912. június 24.) 1989. október 5. f Nagy László (Dunaújváros), az OVH főmérnökeként számos vízügyi nagyberuházás ágazati irányításában vett részt, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyeit intéző OVH Nagylétesítményi Főosztályt vezette. Autóbaleset áldozata lett. (* Budapest, 1933. október 5.) Összeállította: Fejér László 61
