Hidrológiai tájékoztató, 2013
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2014-ben
1914. szeptember 1. Az országgyűlés által megszavazott XXXVIII.te., „Az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen teljesítendő munkákról és e munkákra nyújtandó segélyekről" minden korábbinál nagyobb mértékű állami pénz felhasználását irányozta elő. Az 1913. évi árvízi pusztítások hatására a törvényhozók belátták, hogy a zömmel hegyvidéki folyók és patakok szabályozását nem remélhetik a keskeny árterek miatti csekély számú érdekelt társulatokba tömörítéstől. A 20 évre megszabott összesen 60 millió korona tervszerű felhasználását a világháború kitörése végleg megakadályozta. 1914. szeptember 8. t Garzó Imre (Szaniszló) mérnök, tanár, lapszerkesztő. Megalapította Hódmezővásárhely Vöröskereszt-szervezetét, a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő Társulat elnökeként szorgalmazta a belvízszabályozást és a várost körülvevő töltés építését. (* Kecskemét, 1827. október 22.) 1914. november 13. * Bertalan Károly (Veszprém) geológus. Oktatói, geológus szakértői, bányaföldtani feladatokat oldott meg. Jelentősek vízföldtani munkái és az országos barlangkataszter összeállítása. Részt vett a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat életre hívásában (1958.) (f Budapest, 1978. augusztus 27.) 1914. ,y4 beton” címmel megjelent Lampl Hugó és Sajó Elemér közös munkája. A szerzők az első magyar nyelvű betonenciklopédiát a soroksári Duna-ág felső torkolati zsilipjének (Kvassay zsilip) építésével kapcsolatban végzett kísérleteik alapján állították össze. A könyv ugyanakkor feldolgozta a tárgyban eddig megjelent külföldi tanulmányok hasznosítható részét is. A kiadvány értékét növelte, hogy függelékében elemezte és áttekintette a fontosabb hazai és külföldi betonirodalmat. 1914. Az artézi kutakkal kapcsolatos 1200. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelet megállapította, hogy a kutak vízadó rétegét közvagyonként kell kezelni, s azok nem terhelhetők túl. A rendelet megerősíti, hogy a kútengedélyek kiadása csak a kultúrmérnöki hivatal véleménye alapján történhet, s szükség esetén az ügyben a Földtani Intézet szakértőjének véleményét is ki kell kérni. 1914. A budapesti műegyetemen bevezették a mérnökök köz- gazdasági továbbképzését, melynek során a mérnöki oklevéllel már rendelkezők egy év alatt megszerezhették a közgazdasági mérnöki címet. Az intézkedés révén az 1871-es műegyetemi átszervezéssel megszüntetett köz- gazdasági felsőoktatás újraéledt Magyarországon. 75 éve 1939. január 18. f Korbuly Mihály (Budapest), vegyészmérnök, a Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás megalapítója és évtizedeken keresztül igazgatója, a hazai élelmiszeri- pari szennyvizek kutatásának egyik úttörője. (* Tótbán- hegyes, 1868. július 9.) 1939. február 25. Mezőkövesd határában, Zsóry Lajos képviselő birtokán egy olajkutató fúrás nyomán 875 m mélységből percenként 654 liter, 71 °C hőmérsékletű vizet tártak fel a triász időszaki rétegből. A folyamatos működtetést a nagyfokú sókiválás akadályozta. Ezután még több hévízkút is létesült a Zsóry fürdő zavartalan gyógyvízellátására. 1939. április 22. f Korbély József (Debrecen), társulati igazgató-főmérnök. Elméleti és gyakorlati munkásságával a Tisza-sza- bályozás fejlődéséhez jelentősen hozzájárult. Nevéhez fűződik a Berettyó Vízszabályozó Társulat árvédelmi rendszerének és belvízrendezésének kiépítése. (* Hódos- csépány, 1864. szeptember 10.) 1939. május 21. * Dávid László (Budapest), oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, kiváló, nemzetközi hírű szaktekintély a hidraulika, mérnökhidrológia és vízkészlet-gazdálkodás területén. Munkahelyei voltak a VIZITERV, OVH, Tervhivatal, majd az ENSZ UNEP szervezetében, Nairobiban dolgozott, mint az UNEP átfogó vízügyi programjának kidolgozója. Amszterdami kiküldetése során hunyt el. (t Amszterdam, 1987. november 12.) 1939. július 26. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 33.523.sz alatt jóváhagyta a Műegyetem által a Mérnöki Továbbképző Intézet felállítására és szervezeti szabályzatára vonatkozó, 1938-ban felteijesztett javaslatot. Az Intézet első igazgatója, a mérnökök továbbképzési ügyét 1936-ban kezdeményező, Mihailich Győző műegyetemi professzor volt. A tanfolyamokon és laboratóriumi gyakorlatokon csak végzett mérnökök és a Mérnöki Kamara tagjai vehettek részt. 1939. október 10. A természetvédelmi törzskönyvbe 1. sorszámmal bejegyezték hazánk első védett természeti területeként a debreceni Nagyerdő északkeleti részén húzódó 31 hektárnyi erdőséget. 1939. november A Fehér-Körös árhulláma román területen gátszakadást okozott, de a kiömlő víz útjában álló lokalizációs töltés, amely az 1920-as évek közepén épült, meggátolta a magyar területek elöntését. 1939. december 16. A Bodrog árvizei következtében megrongálódott alsó- berecki híd pillér-javítási munkálatai befejeződtek. 1939. A Fehér Körös jobb parti árvízvédelmi töltése a romániai Kisjenő alatt, a székudvari hídnál elszakadt. A kiömlött, mintegy 30 millió m3 vizet sikerült az országhatáron lokalizálni. 59
