Hidrológiai tájékoztató, 2013
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Mádlné dr. Szőnyi Judit: A modem hidrogeológia és a vízgazdálkodás - a szemléletváltás jelentősége
1. ábra. Tavak kvázi zárt felszín alatti áramlási térrel (Winter et al. 2003 nyomán) analitikus számításokat egyszerű geometriájú és földtani felépítésű területekre végezték el elsőként {Tóth, 1963). Elméleti 2D vízzárókkal határolt, lineárisan lejtő térfél- színű, azonos szemcseméretű homokkal kitöltött medencére a számításból kiderült, hogy a medencében egy áramlási rendszer fejlődik ki egy utánpótlódási, és egy megcsapolódási területtel. A számításokat homogén kőzetösszetételű, szinuszosan lejtő térfelszínű medencére felismerték, hogy különböző rendű (lokális, intermedier és regionális) áramlási rendszerek fejlődnek ki, melyek mindegyikének van utánpótlódási és megcsapolódási területe a felszínen {Engelen & Kloosterman, 1996 Fig. 2.5.). A szimulációk a bonyolult földtani felépítésű területekre azt is megmutatták, hogy a kis vízvezető képességű kőzetek is szerves részei az áramtémek, utánpótlódási és megcsapolódási területeként egyaránt funkcionálhatnak {Freeze & Witherspoon, 1967). A modern hidrogeológia ismérvei A modem hidrogeológia hidraulikailag összefüggő medencebeli felszín alatti áramlási rendszerekben gondolkodik, melyet a folyadékpotenciál különbségek idéznek elő. Ez a vízmozgás geometriailag jól leírható pályán zajlik. A felszín alatti vizeket mozgásban tartó uralkodó hajtóerő - a térfelszín magasságkülönbségeiből adódó - gravitáció. Az energia-átadás a talajvízfelszín mint a felszín alatti áramtér felső potenciál-felülete révén történik. Ugyanakkor a talajvíz nem önálló vízkészlet. A felszín alatti vizek tehát nem „vízzáró” rétegek mentén különülnek el. A valós elkülönülés az egyes áramlási rendszerek határain jelentkezik akár fizikai kontraszt (pl. kőzettani változás) hiánya esetén is. Ebből következően talaj- és rétegvíz és a sekély és mély felszín alatti víz felosztás sem releváns. 35
