Hidrológiai tájékoztató, 2013

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Török Gergely Tihamér: Vegyes szemcseösszetételű folyómedrek numerikus vizsgálata

2. táblázat. Az SFI eredmények területi megoszlása a Balaton körül Kategória Kategória domináns megjelenése Kiváló Nyugati-medence Badacsony és Bala- tonfenyves között, a Tihanyi-fsz. ke­leti oldala, északi parti konkáv partok nádasai JÓ Északi parton szakaszokban, déli par­ton szinte teljes hiány Mérsékelt Déli parton Fonyódtól Szántódig, ke­leti-medence Balatonvilágostól Bala- tonfűzfőig, északi part többi területén szakaszokban Gyenge Rövid szakaszokban a teljes partvonal körül Rossz Siófok-Zamárdi térsége Összefoglalás A Balaton természetvédelmi és nemzetgazdasági szem­pontból is jelentős tavunk. Partvonalának ökológiai állapo­ta az SFI-index alapján igen változatos képet mutat. Min­den kategóriát képviselnek rövidebb-hosszabb szakaszok, melyek az eltérő természeti és társadalmi jellemzők alapján oszlanak meg. Az eredmények alapján az északi part jelen­tősen jobb funkcionalitást mutat, mint a déli, hiszen part­szakaszainak több, mint a fele a kiváló és a jó kategóriába esik, míg a déli esetében ugyanez a mérsékelt kategóriáról állapítható meg. Felmérésem segíthet annak megítélésé­ben, hogy mely területek érdemelnek fokozott figyelmet, és elősegíti a tudatosabb part menti tervezést a jövőben. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki témavezetőimnek, dr. Nagyváradi Lászlónak és dr. Üveges Viktóriának, vala­mint Ferincz Árpádnak, Kalló Balázsnak, Hubai Kata­linnak és Kovács Péternek. A kutatást az EULAKES (CENTRAL EUROPE Programme - European Lakes Under Environmental Stressors 2CE243P3) támogatta. Vegyes szemcseösszetételű folyómedrek numerikus vizsgálata* TÖRÖK GERGELY TIHAMÉR doktorandusz, BME VVT Diplomamunkám célja egy újszerű hordaléktranszport- modell tesztelése meglévő 3D áramlásmodellbe történő implementálásával. Kutatásomban elsősorban a hazánk egyes folyóiban is megfigyelhető ún. mederpáncél kiala­kulási és felszakadási folyamatok jellegének numerikus leképezhetőségére fókuszálok. Bevezetés, célok A morfodinamika tudományág egy időszerű, de nem megoldott feladata egy olyan módszer kidolgozása, amivel a medret alkotó szemcsék mozgásának (elragadás és lera­kódás) becsülése alapján a folyómedrek geometriai válto­zása megbízhatóan leképezhető, illetve előre jelezhető. A szakirodalom áttekintésével a hordaléktranszport leírását becslő eljárások folyamatos fejlődése figyelhető meg. Kezdetben csak idealizált, azonos méretű szemcsékből ál­ló medrek változását vizsgálták (Shields, 1936). Azonban a tapasztalatok szerint, a természetben előforduló vegyes szemcseösszetételű mederanyagok esetében, a különböző méretű szemcsék közötti kölcsönhatások (pl. leámyékolt- ság, kitettség) nagy szerepet játszanak az egyes szemcsék állékonyságában, azok figyelembevétele elengedhetetlen (H-A. Einstein, 1950). Egy, a szakirodalomban talált új hordaléktranszportot becslő algoritmusról feltételeztem, hogy az alkalmas lehet olyan, hazánk folyóiban is tapasz­talható, összetett morfodinamikai folyamatok megbízható numerikus leképezésére, mint a mederpáncélozódás. Dip­lomamunkám célja az volt, hogy ezt az eljárását egy meg­lévő 3D áramlásmodellel összekapcsolva felállítsak egy hordaléktranszport-modellt, majd teszteljem azt. 1. ábra. Bepáncélozódott meder metszete * A 2012. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton MSc kategóriában I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom