Hidrológiai tájékoztató, 2012
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Schubert József-Sághiné Juhász Ildikó: 60 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete
60 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete Magyar Hidrológiai Társaság tevékenységét 1917 óta tekintjük folyamatosnak. Kezdetben a Magyarhoni Földtani Társulat keretében Hidrológiai Szakosztályként működött. Önálló szervezetté Magyar Hidrológiai Társaság néven 1949-ben alakult. Az önállóvá vált társaság első vezetősége nagy lendülettel és lelkesedéssel látott munkához. A központi szervezet kiépítése után viszonylag rövid idő alatt kezdett foglalkozni azzal, hogy a nagyobb tájegységek központjában Miskolcon, Szegeden és Pécsett a területek hidrológiai jellegű feladatairól ankétokat szervezzen. Pécsett „A Mecsek természetes vízháztartása és vízgazdálkodása" címmel szervezett, és 1952. szeptember 20-21.-én tartott ankét a társaság Pécsi Csoportja szervezésének közvetlen elő eseménye volt. Az ankétot követően 1952. október közepén a központ képviselői és a helyi szervezők előkészítő bizottságot hoztak létre. Az előkészítéssel foglalkozó bizottsági tagok igyekeztek minél előbb megteremteni az önálló csoport alakulásának feltételeit. A Baranya megyei MTESZ Pécs, Janus Pannonius utcai előadó termében 1952. november 29.-én, 23 pécsi és baranyai vállalat és intézmény képviseletében, 49 szakember jött össze, és kimondta a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjának megalakulását. Egyúttal megválasztották az első vezetőséget is. A csoport elnökévé dr. Szabó Pál Zoltánt, a Dunántúli Tudományos Intézet akkori igazgatóját választották. Az első vezetőség: Böhm János (DD. VÍZIG), dr. Kun Lajos (POTE) és dr. Wein György (Komlói Széntröszt); titkár: dr. Kolta János. (Dunántúli Tudományos Intézet). Az újonnan létrejött hidrológus csoport magáévá tette a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1917-ben megfogalmazott programját: „A cél: A hidrológiának és rokontudományainak művelése és terjesztése. Egyik feladata a hidrológiának, mint tudománynak az ápolása, másik feladata pedig a tudományos kutatások eredményeit a gyakorlati élet számára megközelíthetővé tenni." Az alap feladatként vagy mottóként tekinthető célkitűzést a helyi viszonyokhoz adaptálva elsőként a következő témaköröket fogalmazták meg: 1. Pécs város nyomasztó vízhiányának azonnali megoldására javaslat készítése. 2. Baranya megye távlati komplex vízgazdálkodási tervének elkészítése. 3. A Dél-kelet Dunántúl vízviszonyait, a vízszerzés és vízgazdálkodás lehetőségeitfeltáró tervezet készítése. 4. Egyéb konkrét hidrológiai feladatok megoldása. Az MHT Pécsi Csoportja első munkatervét a fenti feladatok szerint állította össze. A működés első éveiben elsősorban munkabizottságokat hoztak létre. A munkabizottságok első részjelentései már 1953. első félévében elkészültek. A munkavégzés költségeinek fedezetét a Minisztérium biztosította. A csoport működésének első évtizedeiben a MTESZ Megyei Szervezete az akkor hozzá tartozó 18 egyesületi csoport rendezvényeinek megtartását igyekezett koordinálni. Az akkoriban rendelkezésre álló terület egy mindössze 20 m 2 alapterületű üzlethelyiség volt. A későbbiekben a csoport a tudományos tevékenység mellett egyre nagyobb számban szervezett előadásokat. A mindenkori lehetőségek mértékében tanulmányutakat és tapasztalatcseréket szerveztek először a közeli megyékbe, majd távolabb is. Később a környező országokba is eljutottunk. Ezzel a céllal a tagok nagyobb hányadát sikerült produktív tevékenységre mozgósítani. A működés második évtizedében gyakorlattá vált, hogy szinte évenként rendeztek magas színvonalú, országos érdeklődésre számottartó ankétot vagy konferenciát. A hetvenes évek elejére elsősorban a szomszédos Jugoszlávia Baranyával határos térségével majd pedig a bulgáriai Szliven megye hasonló szervezetével is sikerült nemzetközi kapcsolatot kialakítani. A csoport mindenkori vezetése fontosnak tartotta, hogy a munkabizottságok által elkészített tanulmányok, valamint az ankétok, és konferenciák anyaga minél szélesebb körben terjeszthető legyen. A működés első 20 évében két tanulmánykötet és egy önállóan kiadott tanulmány, valamint a Pécsi Műszaki Szemlében megjelent 58 írás is alátámasztja, hogy a hidrológusok alkotókészsége kiemelkedő volt. Az MHT Pécsi Csoportja megalakulásának 20 éves évfordulóján, illetve azt némileg megelőzően 1972. március 16-17.-én Pécsi Hidrológus Napok néven konferenciát szerveztek, melynek anyagát a 20 éves jubileumi évkönyvben adták ki. Az 1952-ben megkezdett munkát a folyamatosan, illetve igény szerint megválasztott új vezetőségek igyekeztek az alapító elődök lelkesedésével folytatni. A '70-es és '80as években további munkabizottságok szerveződtek Pécs városi és térségi feladatok megoldásának előkészítésére. Néhány téma az 1976. év végéig elkészített beszámolók közül: - Pécs városban a hulladék elhelyezés lehetőségének vizsgálata. - A szigetvári termálvíz hasznosítása. - A Tettye forrás hidrológiai védőövezetének körülhatárolása. - Az üdülőtavak biológiai védelme. - Pécs természeti környezetének fejlesztése (Jakabhegy Égervölgy). Az 1977. évtől az 1989. évig a következő témákkal foglalkoztak a megalakult munkabizottságok: - „A Jakabhegy környezetvédelme", amelynek eredményeként a Jakabhegy kiemelkedő jelentőségű, geológiai, régészeti és műemlék adottságokkal rendelkező környezetének megóvására sikerült ezt a területet természetvédelmi területté nyilvánítani. - „Felszíni vízkészletek Baranya megye és Pécs város részére", amelynek célja a feltárásra érdemes dinamikus vízkészletek meghatározása. - „Pécs város vízgazdálkodása", amely megvizsgálta az új pécsi Szennyvíztisztító telep megvalósulásáig 63