Hidrológiai tájékoztató, 2012
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kele Sándor-dr. Scheuer Gyula: Az Ördökárok-völgyéhez kapcsolódó Kondor úti és Nyéki úti édesvízi mészkő előfordulások U-soros kormeghatározása és képződési környezetük rekonstrukciója
ból kiindulva. Az ivóvízellátás céljára csak az ásványvíz termelő kutakat (8 db, összesen 24.915 m 3/d), háztartási víz céljára pedig csak a főváros fürdőinek medencetöltő kútjait (16 db, összesen 42.759 m 3/d) vettük számításba. Kimaradtak tehát a fürdők forrásai, és más források, az ipari célra használt fürt és ásott kutak, valamint a ma is nagy számban fellelhető egyéni felhasználású ásott kutak. A vízhozamokat annak fényében vizsgáltuk, hogy minősített időszakban előírás szerint 3 1/d/fő ivóvízmennyiséget, valamint 301/d/fő háztartási vizet kell biztosítani. Számításaink szerint 14,7 1/d/fő ásványvíz áll rendelkezésre, vagyis mintegy 5 Budapestnyi lakosság kiszolgálására elegendő, a medencetöltő vízből a főváros lakosságának 84 %-a látható el. Ha pedig beszámítjuk ide az ivóvízellátás hatalmas fölöslegét, a háztartási víz igény is 100 %-ban kielégíthető. A vezetékek jó része elöregedett, általános jelenségnek tekinthető a szivárgás, amelynek mértéke és eloszlása felderítetlen, így hatásai is ismeretlenek. A vezetékes ivóvízellátás jelenleg a főváros és több környező település igényeit kielégíti. Bár a főváros területén fellelhető alternatív vízbázisok igen bőségesek, az ellátórendszerben jószerével sehol sem használják ki a lehetőségeket. A főváros területén található kutak és források esetében, ha a közhálózatba vonás nemis lehetséges, a jövő nemzedékek érdekében fontos olyan intézkedéseket tenni, amely szennyezés elleni megóvásukat célozza. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk Mádlné dr. Szőnyi Juditnak, diákköri dolgozatunk témavezetőjének és dr. Dobos Irma Euro Geológusnak. Kutatási eredményeink dr. Mindszenty Andrea: A városfejlődés geológiai tényezői Budapesten Urbángeológiai tanulmányok című K72590 OTKA kutatásába illeszkednek. IRODALOM Berza László (ed.) (1993): Budapest Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest Fővárosi Vízművek Zrt. (2010): Éves Jelentés 2010, http://vizmuvek.hu/files/public/Fovarosi_vizmuvek/tarsasagi_informaciok/pdf/Vizmuvek_Eves_jelentes_2010.pdf Fővárosi Vízművek Zrt. hivatalos honlapja: www.vizmuvek.hu, megjelenítve: 2012.06.07. Gerevich László (ed.) (1980): Budapest története, Budapest Főváros Tanácsa, Budapest, [1973]-1980. Hajdú György (1968): 100 éves a Budapesti Vízmű, Hidrológiai közlöny, 1968. 4. szám 152-153. o. Hajnal Géza (2003): A budai Várhegy hidrogeológiája, Akadémiai Kiadó, Budapest Károlyi András, Tolnai Béla (ed.) (2008): Víz-rajz, 140 éve a főváros szolgálatában http://www.vizmuvek.hu/jubileum/pics/konyv.pdf Sarló Károly (1940): Milyen vizet ittak Budavárában Mátyás király idejében?, Hidrológiai Közlöny, 1940. 196-200. o. Vigh Gyula (1940): A karsztvíz-kutatás kérdése a Budai hegységben, Hidrológiai Közlöny, 1940. 100-113. o. Vitális Sándor (1937): A karsztvíz szerepe Budapest Székesfőváros dunajobbparti részének vízellátásában, Hidrológiai Közlöny, 1937. 27. évf. 285-294. o. Az Ördögárok-völgyéhez kapcsolódó Kondor úti és Nyéki úti édesvízi mészkő előfordulások U-soros kormeghatározása és képződési környezetük rekonstrukciója DR. KELE SÁNDOR 1 - DR. SCHEUER GYULA 2 Bevezetés A Budai-hegység gazdag langyos és meleg termálforrásokból kivált édesvízi mészkövekben. A képződményeket érintő korábbi vizsgálatok leginkább az előfordulások feltérképezésére és leírására korlátozódtak (pl. Schréter 1953, Scheuer és Schweitzer 1988). Stabilizotóp-geokémiai munkák a budakalászi (Kele et al. 2003) és a Várhegyi (Korpás et al. 2004) édesvízi mészköveken készültek először, később Kele (2009) közölt nagyszámú U-soros korvizsgálati eredményt a hegység édesvízi mészköveiből. A Gellért-hegyi édesvízi mészkövek U-soros koradatait Kele et al. (2009), a rózsadombi előfordulásokét Kele et al. (201 la), míg az Ördögárok-völgyéhez tartozó máriaremetei édesvízi mészkő korát Kele (2011) közölte. Az említett vizsgálatok rámutattak, hogy a Budai-hegységben az édesvízi mészkövek képződése főként a középső-pleisztocén környékén zajlott le, valamint, hogy az adatok felhasználhatóak a hegység kiemelkedési sebességének közelítő becslésére is. Jelen munkánkban az Ördög-árok völgyében található Nyéki és Kondor úti mészkövek mikrofácies leírásának, stabilizotóp-geokémiai vizsgálatának és U-soros korvizsgálati eredményeinek közlésével, újabb információkkal járulunk hozzá a Budai-hegység paleohidrogeológiai fejlődéstörténetének rekonstrukciójához. Mintavétel és alkalmazott vizsgálati módszerek A helyszínen meghatároztuk a GPS koordinátákat, valamint az elemzésekhez összesen 9 db kőzetmintát gyűjtöttünk, a vékonycsiszolatokon pedig optikai mikroszkópos megfigyeléseket végeztünk. A stabil szén- és oxigénizotópos elemzések az MTA Földtani és Geokémiai Intézetében történtek Finnigan delta Plus XP tömegspektrométerrel, a Spötl és Vennemann (2003) által leírt vivőgázas technika alkalmazásával. Az izotópos összetételt a hagyományos 5 értékkel fejeztük ki ezrelékben (%o) a PDB (8 1 3C) és SMOW (5 I 80) sztenderdekhez viszonyítva. A reprodukálhatóság mind a 8 1 3C, mind a 5 1 80 értékek esetében jobb volt, mint ±0,1 %o. Mindkét feltárás egy-egy mintáján U/Th sorozatos kormeghatározást végeztünk a tajvani National Taiwan University (NTU) Földtudományi Tanszékén (Tajpej, Tajvan) Thermo Electron Neptune tömegspektrométerrel, MC-ICPMS technika segítségével (Shen et al. 2006). 1 Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet, H-1112 Budapest, Budaörsi út 45., e-mail: keles@geochem.hu 2 1126 Budapest, Szendrő u. 6. 53
