Hidrológiai tájékoztató, 2012

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Havril Tímea-Tóth Ádám-Mádlné dr. Szőnyi Judit: A tihanyi Maar-tavak hidraulikai kapcsolatának vizsgálata kétdimenziós numerikus áramkép szimulációval

2. ábra. A FLONER/TR2 szoftverrel szimulált potenciáleloszlás és áramkép a Rátai-csáva és a Külső-tó között felvett AB szelvény mentén. 3. ábra. A FLONER/TR2 szoftverrel szimulált potenciáleloszlás és áramkép a Külső- és Belső-tó medencéjén áthaladó CD szelvény mentén. felfelé irányuló áramvonalak reprezentálnak. A jelenség a terület kiáramlási jellegére utal. A félsziget legmélyebb részét képező terület a környező magaslatokon túl részben a Rátai-csávából (2. ábra), részben a Belső-tó medencéje és a Gödrös kiemelt magaslatai felől kap felszín alatti utánpótlódást (5. ábra). A Rátai-csáva alapvetően rátápláló jellegű még akkor is, ha egy lokális depresszióban fekszik. Ez az oka annak, hogy rajta keresztül a Külső-tó felé és a Balaton medencéje irányába is jut utánpótlás. A Belső-tó medencéjét átszelő szelvény mentén elvégzett szimuláció azt mutatta, hogy a tó délkeletről, a szomszédos magas talajvízű területek (Hármas-hegy és Akasztó-hegy) felől részben utánpótlódik. Ugyanakkor a Külső-tóhoz képest magasabb topográfiai helyzetéből adódóan a felszín alá szivárgó víz egy részét a Külső-tó felé továbbítja (3. ábra). A Belső-tó a szelvényértelmezés szerint nem áll kapcsolatban a Balaton medencéjével. Összefoglalás, javaslatok A kétdimenziós áramkép szimuláció eredményei bizonyítják a tavak hidraulikai összefüggését. Ennek megfelelően a tavakra vonatkozó vízmérleg számításoknál a korábbiaktól eltérően (Dömötör 2005) a felszín alatti vízhozzájárulást kvantitatív módon célszerű figyelembe venni és ökológiai hatásával is számolni kell. A modellezés eredményei olyan állapotot tükröznek, amikor a Külső-tavat lecsapoló csatorna, amely még a XVIII. században épült, lezárt állapotban van. Helyi leírások beszámolnak a Belső-tó kiszáradásáról a csatornán történő vízelvezetés idején (Csizmazia 2010). E jelenség egyértelműen a tavak közötti hidraulikai összefüggés következménye, ezért a jelen állapot fenntartása a félsziget tavai vízkészletének megőrzése szempontjából kívánatos. Az áramkép szimuláció arra is bizonyítékául szolgált, hogy a félsziget felszín alatti vizei részben a meredek partfalak mentén, részben pedig a Balaton medencéjében csapolódnak meg. A Balaton vízmérlegében eddig nem vették figyelembe a felszín alatti, így a Tihanyi-félszigetről érkező utánpótlódást {Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2012). Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk John Molsonnak a szoftver rendelkezésre bocsátásáért, az ELTE Hidrogeológia és Geotermia Munkacsoport tagjainak és hallgatóinak, továbbá Vers Józsefnek a közreműködésért. 50