Hidrológiai tájékoztató, 2012

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bezdán Mária: Gondolatok a Tiszán Martfűnél időszakosan észlelt vízálláskilengésekkel összefüggésben

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK Gondolatok a Tiszán Martfűnél időszakosan észlelt vízálláskilengésekkel összefüggésben DR. BEZDÁN MÁRIA 1. Előzmények A Hidrológiai Közlöny 2011/5 számában megjelent „A Tisza rejtélyesnek tűnő vízállás-változásai Martfűnél" című publikációmban felvetett téma kapcsán kerestem a csapadékvíz felszín alatti megnyilvánulásait, amelyek egy időben jelentkeztek a tiszai vízálláskilengésekkel. Az egyidejűségi vizsgálat kimutatta, hogy Magyarország területén több rétegvíz-kút, illetve karsztvíz-kút vízjárása is összefüggésbe hozható a jelenséggel (Bezdán, 2012). 2. Felmerülő kérdések a vízálláskilengéssel kapcsolatban 1. Lehetséges-e a folyó egyes szelvényeiben a vízállás olyan mértékű megemelkedése, hogy az adott szelvény felett a folyóban negatív vízszín-esés alakulhasson ki? Igen. Ilyen jelenségre a mellékfolyók torkolatánál találkozhatunk (Benedek, 1935; Bezdán, 2010). Az ellenesés annál nagyobb lesz, és annál távolabb felhat a torkolat fölé, minél kisebb a főfolyó időszerű vízállása, és minél nagyobb vízálláskülönbség alakulhat ki a torkolatnál a mellékfolyó árhulláma hatására. 2. Martfűnél nincs is mellékfolyó. Hogy lehetséges mégis, hogy ott is kialakul negatív vízszín-esés? Martfűnél a vízszín-esés ilyen jellegű megváltozása nagy valószínűséggel rétegvíz eredetű. 3. Vajon a vízállás-kilengést vízhozam-többlet váltja-e ki és ha igen, mekkora? Martfűnél a vízálláskilengések általában a kisvíznél a (-200 - 0) cm tartományban jelennek meg. Ebben a vízállástartományban fél méteres vízállás emelkedéshez 50m

3/s vízhozam többletre van szükség. A Tiszán Martfűnél egy-két esettől eltekintve nincs mérésből származó vízhozam adat. így annak eldöntése - hogy a vízálláskilengés mekkora vízhozam többlettel jár - nem lehetséges. Az elmúlt év napi származtatott vízhozamai felhasználásával (KÖTIKÖVIZIG szolgáltatott napi adatok) - Szolnok és Tiszaug vízmércéknél - a két állomás között meghatároztam a szakasz vízhozam-változásait. Az így kapott vízhozamoknál szabályosság mutatható ki. Folyamatosan növekvő betáplálás alakul ki Tiszaugnál a Tisza apadó ágában, és a maximuma az utolsó apadó napon van, majd az áradó ágban csökken a vízhozam-növekmény mértéke. Az áradás mértékétől függően megszűnhet a betáplálás és kiáramlás kezdődik, ami hozamcsökkenést eredményez a folyószakaszon. A víznek ez a fajta mozgása teljesen természetes jelenség. A környező talajvíz szintjétől függ, hogy a folyóból ki, vagy a folyóba be szivárog-e a víz (Lászlóffy 1982). A 2011 évben a szivárgó vizek mennyisége ezen a szakaszon napi (-150 - 200) m

3/s értéktartományban változott. Ezen a folyószakaszon a jobb parti Geije-Peije és Kőrös-ér jelent koncentrált vízbetáplálást. A települések szennyvíz-kibocsátása a vízkivételek miatt hasonlóan elhanyagolható, egyébként is közel egyenletes vízmennyiséget jelentene. A Tisza (kis)vízhozamának 10^0 %-al tudott hozzájárulni a folyó vízhozamához a felszín alatti vízkészlet. Ebben az időben Martfűnél nem észleltem vízállás-kilengést. Emiatt azt sem tudtam kideríteni, hogy vajon van-e, és milyen mértékű vízhozam-többlettel jár a jelenség. 4. A felszíni vizek kilengései és a velük egy időben jelentkező felszínalatti nagy vízszintingadozások összefüggnek-e egymással, és miért nem egymástól függetlenül (ugyanazon okokból) bekövetkező jelenségek? A felszín alatti vizek kilengéseinek az oka mind a rétegvíz- mind pedig a karsztvíz-kutakban a nyomásviszonyok megváltozása (Marton, 2010). A felszíni vizek kilengéseire felszíni eredetű magyarázatot nem tudtam adni. Sem mellékfolyó, sem belvíz-csatoma nem szállított abban az időben ezekhez a szelvényekhez olyan plusz vízhozamot, amely magyarázatot adna a folyókban ilyen mértékű vízállásváltozásra. Nem valószínű, hogy csak ezeknél a vízmércéknél esett olyan nagy intenzitású csapadék, amely ilyen nagy vízállás emelkedést okozott volna. 5. Okozhatta-e Martfűnél a vízálláskilengést a hajtükanyar morfológiája, illetve a hordalék időszakos pulzációjából adódó meder morfológiai megváltozása? Elvileg okozhatta. Azonban abban a vízállás-tartományban, amelyben a jelenség kialakulása várható, nem minden alkalommal történik vízálláskilengés, még akkor sem, ha nagy a napi vízállásváltozás mértéke, továbbá a többi vízállás-kilengést elszenvedő helyek (Tisza: Tiszafüred, Tiszakeszi; Duna: Adony, Szekszárd-Gemenc; Völgységi-patak: Bonyhád) nem kanyarban vannak. Ha feliszapolódás okoz a szelvényben a visszaduzzasztást, akkor nem túl nagy a valószínűsége, hogy minden szelvényben ugyanakkor jelentkezzen, és miért mindig csak ezeknél a szelvényeknél tapasztalható csak? Lehet, hogy a rétegvíz nyomásszintjének gyors és nagymértékű megváltozása a szükséges kezdeti feltételek hatására a folyóban olyan jelenséget okoz, amely a mederanyag feltorlódásával járhat együtt, és ez duzzasztást hoz létre a folyóban, amely a vízállás viszonylag nagymértékű megemelkedését válthatja ki. Ez a mederanyag időszakos pulzációjának okára is magyarázatot adhat. IRODALOM: Benedek P 1935: A Hármas-Körös középvizeinek természete. Vízügyi Közlemények, 3. sz. pp. 391-428. Bezdán M. 2010: A vízszín-esések alakulása az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny, 5. sz. pp. 29-36. Bezdán M. 2011: A Tisza rejtélyesnek tűnő vízállás-változásai Martfűinél. Hidrológiai Közlöny, 5. sz. pp. 45-48. Bezdán M. 2012: Egyidejűségi vizsgálat a Tisza martfűi vízmércéjén észlelt vízállás-kilengések és a hazai felszínalatti vizek kilengései között. Hidrológiai Közlöny, 2. sz. pp. 15-18. Lászlójfy W. 1982: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest. 610 p. Marton L. 2010: Alföldi rétegvizek potenciometrikus szintjeinek változása, II. Hidrológiai Közlöny, 2. szám pp. 17-21. 36