Hidrológiai tájékoztató, 2012

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Nagy Sándor: A 2.94 Békési árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi lokalizációs tervének felülvizsgálata, a II. sz. kazetta lokalizációs tervének az elkészítése

A lokalizációs vizsgálathoz szükséges reprezentatív árhullámképet az 1970-2004 közötti 9 db legjelentősebb árhullámképek grafikus elemzésével határoztam meg, figyelembe véve az évi nagy vizek emelkedő trend vonalát is. A Kettős - Körös évi nagyvizei Békés 1901-2009 1000 0 I

N IM

,,,

,.... 1900 1910 1920 1930-1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 Évek 3. ábra. A Békési vízmérce évi nagyvizeinek trendvonala 4. ábra. A Dobozi vímércén regisztrált jelentősebb árhullámok Az ábrán mértékadónak nevezett árhullám csak a lokalizációs számítás szempontjából tekinthető annak, és nem azonos a jogszabály által megállapított mértékadó árvízszint alapját képező árhullám-képpel. Az árhullámkép Laurinyecz Pál munkatársam „A Fehér-Körös árvízi modellezése" című 2009 évi szakdolgozatában 1 dimenziós HECRAS modellezéssel rekonstruált és feltételezett 2000. év minta-árhullámával egyezik meg. Ez az árhullám akkor keletkezett volna, ha 2000. év tavaszán a romániai Szapáryligetnél a Fehér-Körös jobbparti töltésszakadása nem következik be. MINTA ÁRHULLÁMOK 5. ábra. A minta-árhullámok relatív helyzete Az érintett folyószakaszok Békési, Dobozi és Gyulai vízmérce állomásain a minta-árhullámok relatív helyzetét - a mértékadó árvízszinthez, a legnagyobb vízszinthez és az előírt töltéskorona szintekhez képest - az 5. sz. ábra szemlélteti. Ezt követően gyakorlati megfontolások alapján kiválasztottam az öblözet elöntése szempontjából mértékadó szakadási helyet, a Kettős-Körös balpart 33+500 tkm szelvényét (Dobozi szakadási hely). Digitális terepmodell és a SWAN modell alkalmazásával megvizsgáltattam a terület elöntését „A" és „B" változat szerint: A változatok megkülönböztető legfontosabb kritériumok a következők: A változat'. A töltés csak terepszintig szakad el. B változat: A töltés szakadás alatt 1,5 m mély kopolya képződik. A vizsgálat alapján megállapítottam, hogy " típusú szakadás esetén a 2.94-II/A-l kazetta rész területén az elöntés 86,80 mBf. szinten teljes körűen lokalizálható. A szükséges lokalizációs munkákat hossz-szelvények alapján, minta-keretszelvényi szinten megterveztem, és meghatároztam a védelmi beavatkozások erőforrás igényét. 6. ábra. Az elkerülő út magasításának mintakeresztszelvénye Elkészítettem a védelmi munkák organizációját, sávos ütem tervét, és intézkedési tervét. Védelmi munkák organizációs ütemterve 7. ábra. A védelmi munkák sávos ütemterve Az árvíz lokalizálási munkák főbb jellemzői a következők: Nyúlgátépítés 12.198 fm Műtárgyak zárása 21 db Körtöltés nyiladék zárás: 97 fm Jászolgát építés: 20 fm Főbb anyag szükségletek: Homokzsák: 435.560 db Homok: 29.813 m

3 Fólia: 130.099 m

2 Larssen lemez: 288 m

2 A munkavégzéshez rendelkezésre álló időelőny: 100 óra Megterveztem a rész öblözet víztelenítését és a helyreállítási feladatokat. Elemeztem a települések veszélyeztetettségét, meghatároztam a mentési és kiürítési feladatokat. Ezt követően elvégeztettem az elöntési modellszámításokat a „B" típusú töltés szakadásokra vonatkozóan a Dobozi, Békési és Gyulai szakadási helyekre egyaránt. 28