Hidrológiai tájékoztató, 2012
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kiss Szabolcs: A Piskó-Vejti távlati vízbázis hidrogeológiai modellezése
A Piskó-Vejti távlati vízbázis hidrogeológiai modellezése* KISS SZABOLCS Bevezetés, célok Dolgozatom témája az ormánsági Piskó-Vejti távlati vízbázis hidrogeológiai modellezése volt. Munkámnak két legfőbb célja a vízbázis területének hidrodinamikai modellezése után javaslatot tenni a hidrogeológiai „A" és „B" védőidomokra, védőterületekre, az előirányzott védendő 10 000 m 3/d vízkivétel mellet. Alkalmazott módszerek - elvégzett feladatok A numerikus modellezést megelőzően számos részfeladatot kellett elvégeznem. • Az elvi vízföldtani modell kialakításához a területről rendelkezésre álló vízföldtani, földtani adatokat szükséges feldolgozni, rendszerezni és értékelni, különös tekintettel a később elkülönítendő modellrétegekre és kezdeti vízszint térképre. • A Kísérleti Telepről származó környezeti izotóp adatok feldolgozása értékes adalék az elvi vízföldtani modell kialakításához: l sO, D és T álltak rendelkezésemre. • A próbaszivattyúzások, illetve szivattyútesztek kiértékelése nyújtotta a numerikus modellezéshez szükséges, a vizsgált területre jellemző hidrodinamikai paraméterekről képzett információt. A kiértékelésben a Waterloo Hydrogeologie Aquifertest 3.5 program, és a USGS honlapján fellelhető szivattyúzási teszt értékelő segédletek voltak segítségemre. • A numerikus modellezés ezt követően két fázisban a következők szerint zajlott: egy kalibrációs modellel pontosítani és ellenőrizni szükséges a vízadó rétegek hidrodinamikai paramétereit, a kalibrálással pontosított hidrodinamikai paraméterekkel felépíteni a védőövezetek meghatározására alkalmas modellt. A numerikus modellezéshez a Processing MODFLOW 5.3 és moduljai szolgáltak eszközül. Elvi vízföldtani modell Az összegyűjtött adatok, mérési eredmények feldolgozása, és szakirodalmi információk alapján kialakított elvi vízföldtani modellt szemlélteti szelvényben az 1. ábra. A modellterületen lévő kutak vízszintjei alapján ENy-DK-i irányú áramlás képe rajzolódik ki. A vízrekesztő tulajdonságú rétegek vízszintes, vagy ahhoz közeli településükkel mintegy „elő is segítik" az oldalirányú áramlást a terület legnagyobb részén. A Dráva alatt, illetve a folyóhoz közeledve a feláramlás kezd uralkodóvá válni. A Kísérleti Telep kútjaiból nyert 8D és 5 1 80 adatok szintén megfelelnek a megállapításnak, mely szerint a területen az oldalirányú áramlás a domináns. Ezt látszik igazolni a tény (de legalább is nem cáfolja), hogy a vizek „átlagos" kora a mélységgel többé-kevésbé arányosan növekedni látszik, illetve az, hogy a legfelső réteg vize a stabilizotópok alapján 10 000 évnél egyértelműen fiatalabbnak tekinthető. Ezzel összhangban Trícium is csak a legfelső, nyílt tükrű vízadóból volt kimutatható. Numerikus modellezés A kalibrációs modell célja a Kísérleti Telep tartós szivattyúzás alatti működésének szimulációja, ez tükröződik területi kiterjedésén is: mérete 600 x 600 m. A terület földtani képének megfelelően 6 rétegű modell kialakítására került sor. A peremfeltételeket mindkét modellben GHB (General Head Boundary) cellák formájában jelöltem ki a jobb vízvezető képességű, homokos összetételű rétegek északi és nyugati peremein. A modellekben éves nettó beszivárgásként 20 mm/év érték szerepel, a legfelső aktív cellákra definiálva. A kalibrálás folyamata során a szivattyútesztekből nyert hidraulikus vezetőképesség értékek pontosítása történt meg, tranziens szimulációk segítségével, a kísérleti telep több lépcsős próbaszivattyúzását modellezve. 1. ábra. Áramlási kép és vízrekesztö képződmények É-D-i csapású szelvényen * A 2011. évi Lászlóffy Woldcmár diplomamunka pályázaton Bsc kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 26
