Hidrológiai tájékoztató, 2012

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kádár István: Nyírószilárdsági paraméterek karakterisztikus értékelése

nyíródobozos kísérletet kétféle függőleges terhelés mellett (100 és 200 kN), míg a hatodik talaj mintáival háromtengelyű nyomókísérleteket végeztem, megállapítva a feszültségek értékét, a belső súrlódási szögeket, és a kohéziókat. Ennyi mérési eredmény birtokában nyílt lehetőség az adathalmaz statisztikai feldolgozására. A hatféle vizsgált talaj a következő: Statisztikai feldolgozás A feldolgozást a hibás mérési adatok kiszűrésével kezdtem. Ehhez Griibbs (1969) módszerét alkalmaztam. Az általam elvégzett 12 mérési sorozat mindegyikét vizsgáltam Grubbs módszerével. A maximális nyíróerő közül extrém eset kiszűrésére három esetben került sor; a második talajnál (iszapos homok) 100 kN-os terhelés mellett, valamint a pernye esetében mind 100 kN és 200 kN esetében. Mindhárom esetben csupán egy adatot kellett kizárni. A nyíródobozos kísérleteket minden esetben kétféle terhelés mellett végeztem (lOOkN, 200kN). Minden mérési sorozat 30 kísérletet tartalmazott, tehát ötféle talaj mellett ez 300 db nyírásvizsgálatot jelent. Az első öt talaj nyírószilárdsági értékeiből statisztikai paramétereket számoltam. Például 200 kN-os terhelés mellett a 2. táblázat szemlélteti. Variációs tényező Számításaim során kiemelt figyelmet kapott a variációs tényező, mert ennek segítségével tudtam méréseimet a nemzetközi irodalomban (széles körben használt) fellelhető adatokkal összevetni. Értéke megmutatja egy talajparaméter meghatározásának a megbízhatóságát. Az általam meghatározott variációs tényezőket (C

v) a 3. táblázatban foglalom össze. 3. táblázat. Számított variációs tényezők Talajjellemző c

v 1. talaj Száraz homok ^lOOkN 0,0455 1. talaj Száraz homok T200kN 0,0369 1. talaj Száraz homok 9 0,0686 1. talaj Száraz homok c 0,1535 2. talaj Iszapos homok ^lOOkN 0,0299 2. talaj Iszapos homok t200kN 0,0310 2. talaj Iszapos homok 9 0,0719 2. talaj Iszapos homok c 0,2568 3. talaj Homokos iszap ^lOOkN 0,0364 3. talaj Homokos iszap T200kN 0,0329 3. talaj Homokos iszap 9 0,1055 3. talaj Homokos iszap C 0,2047 4. talai Kövér agyag ^lOOkN 0,1199 4. talai Kövér agyag X200kN 0,1048 4. talai Kövér agyag 9 0,3088 4. talai Kövér agyag c 0,5211 5. talaj Pernye ^lOOkN 0,0780 5. talaj Pernye X200kN 0,0659 5. talaj Pernye 9 0,1194 5. talaj Pernye c 1,8644 Biztonság és tönkremeneteli valószínűség kapcsolata Napjainkban a tönkremeneteli valószínűség számításán alapuló tervezési eljárások egyre inkább teret hódítanak. Rézsűállékonysági problémára az általam alkalmazott Geo-Slope program Monte-Carlo analízissel számolja a tönkremeneteli valószínűséget. Az állékonyságTerhelés 200kN Statisztikai paraméter 1. talaj 2. talaj 3. talaj 4. talaj 5. talaj Minimum 128,20 128,80 111,40 94,50 116,00 Maximum 149,90 144,30 128,80 148,20 148,70 Medián 137,90 135,65 119,50 116,80 132,60 Átlag 138,18 135,66 119,55 117,35 131,78 Szórás 5,100 4,200 3,936 12,302 6,898 Variancia 26,009 17,641 15,494 151,331 47,587 Variációs tényező 0,0369 0,0310 0,0329 0,1048 0,0523 Ferdeségi együttható 0,3274 0,3305 -0,1061 0,2816 0,0492 Lapuitsági együttható 0,1281 -0,5506 0,6090 0,0797 1,1161 1. táblázat. A vizsgált talajok Sorszám Talaj neve 1. száraz homok 2. iszapos homok 3. homokos iszap 4. kövér agyag 5. fekete száraz pernye 6. kiscelli agyag 2. táblázat. A talajok nyírószilárdságának főbb statisztikai paraméterei 200kN-os terhelés mellett 10