Hidrológiai tájékoztató, 2011
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsóri Edit: Hullámtéri beépítettség nagyvízi áramlási viszonyokra kifejlesztett hatásának numerikus modellvizsgálata
területet. A 2006-os, 2000-es és 1999-es vízhozamokkal számolva a kapott eredményeket a 4. táblázatban foglaltam össze. A 4. ábrán a beépítettség %-os arányának függvényében ábrázoltam a kapott simasági értékeket. 4. táblázat. Az egyes beépítési változatokra kapott k simasági együtthatók a 2006-os, 2000-es és 1999-es árvíz esetén ^50% ^67% ^100% hM [m 1/ 3/s] [m 1/ 3/s] [m 1/ 3/s] [m] Q 200 6=180 m 3/s 11,5 10 8,5 3,75 Q 200 0=140 m 3/s 12 10,7 9,5 2,98 Qi999=50 m 3/s 14 12,5 10,5 1,75 5. ábra. A különböző beépítettségi változatok esetén kapott k simasági együtthatók A kapott eredményekből az látható, hogy kisebb beépítettségi arány nagyobb simasági együtthatót eredményez, tehát árvízlevezetés szempontjából a házak ritkításának pozitív hatása van, hiszen csökken az épületek okozta energiaveszteség, vagyis a visszaduzzasztás. Összefoglalás Az itt bemutatott módszer lehetőséget kínál a hullámtéri beépítettség hatásának pontosabb leképzésére kétdimenziós numerikus feladatokban. Az előzetes áramlástani vizsgálat elkészítésével meghatároztam, hogy milyen mértékű vízszállítás volt jellemző a részletes vizsgálatokra kiválasztott üdülőterületen a mértékadónak tekinthető 2006-os, 2000-es és 1999es árvíz alkalmával. Ezt követően a mintaterületen lévő épületek geometriájának pontos leképzésével és egy nagyon finom felbontású rácshálóval elemeztem a terepakadályok visszaduzzasztó hatását. A kapott eredményekből pedig meghatároztam, hogy milyen egyenértékű simasággal képezhető le az épületek hatása. Az egyes árvízi események alkalmával meghatározott simasági együtthatók eredményeként eltérő értékeket kaptam, ennek a különbözőségnek az oka, az átlagos hullámtéri vízmélységben keresendő. Mivel az áramlásokba helyezett akadályok okozta energiaveszteség mértéke az akadály áramlásnak kitett felületének nagyságával arányos, ezért a kisebb vízmélységek esetén, amely kisebb energiaveszteséggel jár, nagyobb simasági együtthatót kapunk. Ez, a három árvízi eseményre számolt átlagos vízmélységek és simasági együtthatók eredményeinek feldolgozása során igazolódott. A simasági együttható és a vízmélység közötti összefüggés alátámasztásán kívül bemutattam, hogy az üdülőterületen lévő épületek sűrűsége milyen mértékben befolyásolja az árvízi visszaduzzasztást. A kapott eredmények az mutatják, hogy kisebb beépítettségi arány nagyobb simasági együtthatót eredményez, tehát árvízlevezetés szempontjából a házak ritkításának pozitív hatása van, hiszen csökken az épületek okozta energiaveszteség, vagyis a visszaduzzasztás. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészüléséért köszönetet mondok konzulenseimnek dr. Baranya Sándornak és dr. Józsa Jánosnak, valamint Andó Mihálynak, Borza Tibornak és Marsovszki Gergelynek a támogatásért és a tanácsokért. IRODALOM A. Defina, L. D'Alpaos, B. Mattichio, (2004): A new set of equations for very shallow water and partially dry areas suitable to 2D numerical domains. Proceedings Specialty Conference 'Modelling of Flood Propagation over Initially Dry Areas ', Milano, Italy. DHI (2009a): MIKE 21 Flow Model FM, Hydrodynamic Module, User Guide. 2009. DHI, Horsholm, Denmark. DHI (2009b): MIKE 21 & MIKE 3 Flow Model FM, Hydrodynamic and transport module, Scientific documentation. 2009. DHI, Horsholm, Denmark. EMS-i: Surface-water Modelling System (SMS Software), www.ems-i.com J. M. Hervouet, R. Sarnie, B. Moreau (2000): Modelling urban areas in dambreak floodwave numerical simulations. Proceedings of the International Seminar and Workshop on Rescue Actions Based on Dambreak Flow Analysis, Seinäjoki, Finland. Julien L., S. Soares-Frazao, V. Guinot, Y. Zech (2006): Large-scale urban floods modelling and two-dimensional shallow water models with porosity. Krámer T., Józsa J. (2010): Folyók árvízi elöntési veszélytérképezése: Mintaöblözetek 2D vizsgálata és értékelése. Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése, Sopron, 2010. július 7-8. S. Néelz, G. Pender (2006): Sub-grid scale parameterisation of 2D hydrodynamic models of inundation in the urban area Szeged (2009): A Tisza és a Maros szegedi szakaszának hullámtere, Gyálai holtág Szerkezeti és Szabályozási Terv, 2009. november. V. T. Chow (1959): Open-channel hydraulics: New York, McGraw- Hill Book Co., 680 old. 78
