Hidrológiai tájékoztató, 2011
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Abonyi András: Néhány hazai mély bányató és holtág rétegződési sajátosságai
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK A Magyar Hidrológiai Társaság 2010. évi diplomamunka pályázatán díjazott és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomamunka pályázatokat — kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében — a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé (Szerk.). Néhány hazai mély bányató és holtág rétegződési sajátosságai* ABONYI ANDRÁS Bevezetés, cél A Víz Keretirányelvnek (VKI) megfelelő elvárás felszíni vizeink tipizálása, valamint azok biológiai alapú minősítése. Munkám a fitoplanktonon és a tavak morfológiai sajátosságai, és az azok által meghatározott rétegződésen keresztül ezen időszerű témához kapcsolódott. A Tisza középső szakasza mentén található holtágak átlagos mélységüket tekintve sekély tavak, azonban kis felszínű szélvédett tavakon kis vízmélység esetén is kialakulhat stabil rétegzettség. Kérdésünk volt a rétegződés stabilitása, és annak a fítoplankton vertikális eloszlására gyakorolt hatása. A Malom-Tisza első vizsgálati eredményei felvetette bennünk mély bányatavaink rétegződésének kérdését, melyek elméletileg mono-, dimiktikus rétegződést is mutathatnak, azonban tudományos vizsgálatok korábban nem történtek ennek igazolására. A hazai bányakataszter által ismert legmélyebb bányatavainkat választottuk ki azok morfológiai sajátosságaik és rétegződésük kapcsolatának vizsgálatához. Anyag és módszer Vizsgált holtágaink a tiszadobi Malom-Tisza és a szolnoki Alcsi-Holt-Tisza voltak 2005-2007 között. Az egyes folyamatok vizsgálatára mind térben, mind pedig időben eltérő időskálán mintáztunk. Az Alcsi-Holt-Tisza mintavételi gyakorisága egy hónap volt. A Malom-Tiszán a rendes havi mintavétel mellett 24 órás és keresztszelvény menti vertikális vizsgálatokat is végeztünk. Bányatavainkat 2007 őszén mintáztuk: Kazincbarcika környéki bányatavak (Ormosbánya északi és déli, Herbolya, Kurityán, Vadna), valamint Nyékládháza, Ártánd, Hegyeshalom, Adba, Gyűrújfalu, Öskü, és Gyékényes határában fekvő bányatavak (/. ábra). A réteg mintavételekhez Ruttner-féle mintavevőt használtunk, helyszínen mértük a vízhőmérséklet, oldott oxigén, vezetőképesség és pH vertikális változásait, Secchi koronggal becsültük a fényviszonyokat. Elemeztük az egyes víztestek 8 főion-, és tápanyag (N, P formák és silícium) összetételét. A rétegződés becsléséhez Patalas (S), Welch (RWCS, relative water column stability) és Kalff (z r%) képleteit használtuk. A vizsgált paramétereket clusteranalízis segítségével értékeltük ki. 1. ábra. a) Malom-Tisza és az Alcsi-Holt-Tisza elhelyezkedése b) A mintázott bányatavakhoz legközelebbi települések: Hhal-Hegyeshalom, Abd-Abda, Gyúf-Győrújfalu, Ösk Öskü, Gyek-Gyékényes, Kaz-Kazincbarcika, Nyekl-Nyékládháza, Art-Artánd Eredmények A Malom-Tisza a vizsgált periódus nyarain anaerob hipolimnionnal stabilan rétegződött. Rétegződési stabilitásának maximális értéke 2007 júliusában (z ma x = 9 m, At = 23 °C) RWCS = 360-420 volt. A nyári primer produkció 2 m-es mélységben, a fotikus réteg alján mutatott maximumot, melyet a napi hőingás okozta részleges atelomixis is befolyásolt. A keresztszelvény menti vizsgálatok megmutatták a teljes medencére kiterjedő rétegződést, mind vizhőmérséklet, oldott oxigén és vezetőképesség tekintetében. Az Alcsi-Holt-Tisza nyári maximális RWCS értékei 200 körül alakultak, permanens hipolimnetikus oxigénhiány nélkül. * A Hidrológiai Tájékoztató 2010. évi számából kimaradt, egyetemi kategóriában II. díjat nyert diplomamunka kivonata (Szerk.). 8
