Hidrológiai tájékoztató, 2011

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Mádlné dr. Szőnyi Judit: Felszín alatti áramlások a víz körforgalmában és a földalatti folyamatokban

Tektonikai kompresszió 5 km 100 km Késő paleozoikum áramvonal lokális intermedier regionális .itc. szállított anyag felhalmozódása anomális sótartalom +AT pozitív hő anomália -AT negatív hő anomália 4. ábra. A felszín alatti vízáramlások földtani hatótényezők (Tóth 1999 nyomán) 3. ábra. A földtani fejlődés és a folyadék-hajtóerők hatása a vízáramlásokra (Garven, 1989 nyomán) A Nyugat-kanadai üledékes medence fejlődéstörténeti ábrája a földtani folyamatok felszín alatti áramlást indukáló szerepét példázza. A késő paleozoikumban a karbonátos üledékben lejátszódó kompakció és a konvekció mozgatta a fluidumokat. A Sziklás-hegység felgyűrődésével érvényre jut a tektonikus kompresszió. A szárazulattá válás után megindultak a gravitációs vízáramlások, melyek hőt és szénhidrogéneket szállítottak a megcsapolódási terület felé. Végezetül a lepusztulás hatására a regionális áramlások felszámolódtak és az aktuális morfológia kifejlődése meghatározóvá tette a lokális rendszereket (3. ábra). A felszín alatti vízáramlások hatása a felszín alatti és felszíni környezetre Az új szemlélet rávilágít arra, hogy a talajvíztükör alatt zajló földtani folyamatokban mindenhol számolnunk kell a folyadékok hatásával. A geológiai időskálán működő vízáramlások a kőzetekkel kölcsönhatásba lépve anyagokat oldanak ki. Az áramlások az oldott anyagot szállítják, majd felhalmozzák ott, ahol energiájuk minimálisra csökken. Hozzájárulhatnak így érctelepek, szénhidrogén felhalmozódások kialakulásához. De részt vesznek a hő felszín alatti szállításában is. A felszín alatti vizek oldott sótartalma is így alakul ki (4. ábra). A Duna-Tisza közén kimutatott felszín alatti vízáramlásokat és a sós és édesvízi mocsarak felszíni elhelyezkedését összehasonlítva kiderült a szoros korreláció és az, hogy a szikesedéshez a sóforrást a medencealjzat konyhasós és a medencekitöltés NaHC0

3-os típusú vize biztosítja, melyek a medencealjzatban uralkodó túlnyomásnak és vezető szerkezeti elemeknek köszönhetően fölfelé mozognak (Mádl-Szőnyi és Tóth 2009; Simon et al. 2011). Azt, hogy a szikes területek milyen felszíni mintázatban fordulnak elő, azt már a felszínről induló, a gravitációs magasságkülönbségek által mozgatott vizek geometriája is befolyásolja. Ezek végzik el a só felszíni kiosztását. Markáns különbség figyelhető meg a Dunaés a Tisza-völgy között a szikesedési mintázatot tekintve, melynek okait az áramlási rendszerekben kell keresnünk. Összefüggő szikes zóna a Duna-völgyben tudott kialakulni a medencealjzat közelsége és a felszínközeli kavicsüledéknek köszönhetően (5. ábra). Ny-K-i irányú általános keresztszelvény (kb 100 km) 5. ábra. Duna-Tisza köze: szikesedés és felszín alatti vízáramlások (Mádl-Szőnyi és Tóth 2009; Bíró 2000 botanikai adatai felhasználásával) 71