Hidrológiai tájékoztató, 2011

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Vincze Karolin: Képek Tompa környékéről

fekvő Kunfehértó mellől indul, Kelebiánál éri el az or­szághatárt, majd mintegy 15 km-es szakaszon határvíz végül a Ludas-tó érintése után Adorjánnál torkollik a Tiszába. Közben mellékereivel, csatornáival, számos sem­lyékkel, az az időszakosan vízzel borított mélyedéssel kerül kapcsolatba. A Reidl bárók öröksége Tompától délnyugatra, a Bárómajor elnevezésű ha­tárrészben álló egykori Reidl-kastó\y és kinézete alapján a budapesti Mátyás-templom kistestvérének, kicsinyí­tett másának tartott Szent Anna-kápolna épített öröksé­günk fontos részei. A Bács megyében 1780-ban birto­kosságot szerzett és 1808-ban bárói rangra emelt Reidl család kastélyát először 183 l-ben említette írásos forrás. A kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa báró Podmaniczky Endre volt aki a család nőági örökösét vette feleségül. A második világháború után helyreállí­tott kastély ma szociális otthonként üzemel. A kápolna művészi gonddal megformált és értékes anyagokból készült, illetve ma már műtárgynak minősülő szakrális tárgyakkal rendezték be. A vizek változásai A Duna-Tisza közének domborzata, földtani felépí­tése és klimatikus viszonyai egy sajátos felszín alatti víz­áramlási rendszer kialakulásához vezettek. A hátság ge­rincétől a Duna és a Tisza völgyéig lejt a terep, és a ta­lajviszonyok a felszín alatt jó vízáteresztő képességet biztosítanak. Az éves csapadék megfelelő vízviszonyok kialakulását tette lehetővé, így a hátság középső-maga­sabb részén a víz lefelé áramlik és az utánpótlódást szol­gálja. A terület peremén, a két folyóvölgyben a felszín alatti víz felfelé igyekszik, ennek megfelelően ezeken számos szikes folt, mocsaras rész, a mélyben artézi víz található. Ez a folyamat tartja életben azokat a Kelebia környéki halastavakat és vizes területeket, amelyek mű­ködésében az utóbbi évtizedekben zavarok jelentkeztek. A Kiskunsági Nemzeti Park területén lévő szikes tavak az 1980-as évek elején a nyár kezdetére kiszáradtak, s bár egy-két éven belül helyreállt a vízszint,a kiszáradá­sok a későbbiekben újra ismétlődtek. Ez a jelenség a ki­áramlási területeken - például Tompa és Kelebia térsé­gében éreztette hatását. Az itteni vizek, semlyék és csa­tornák vízszintjei szintén csökkentek. A folyamat ered­ményeképpen, a területen a helyreállítás, az összehan­golt vízkormányzás és vízvisszatartás irányába mutató beavatkozások váltak szükségessé. Mellettük lehetséges alternatív megoldást egy közeli tanya mellett láttam, ahol az ott kialakított kisebb tó vi­zét biztosították ezzel a módszerrel. Megújuló energiával működő szélerőgép hajtotta azt a dugattyús szivattyút, amely a csökkent szintű talajvízből emelt fel vizet. Ezt a módszert bevett eljárásként használják például Afriká­ban, ahol a kiszáradó itatóhelyeken biztosítanak így vi­zet, s szükség esetén ez a megoldás itt szintén alternatíva lehet. Természetesen ez nem lehet kizárólagos válasz a felmerülő problémára, alapvetően a hátság középső ré­szén a víz leáramlási részén kell a vizet visszatartani és a megfelelő irányba terelni. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom