Hidrológiai tájékoztató, 2011
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Bende Andrea-Kárpáti Cintia: Árvízvédelem a Közép-Tiszán - A Vásárhelyi-Terv továbbfejlesztése
A szabályozás célja a kanyarok átvágásával a mederhossz csökkentése így a mederlejtés növelése és ezzel a hajóút biztosítása, valamint az árvízveszély csökkentése volt. A szabályozás során 114 mederátvágást végeztek és 2 700 km védgátat építettek. Vannak területek ahol a hullámtér 1 400-1 800 m-t is elért, de helyenként 200 m-re is összeszűkült. A szántóföldi művelésbe vont területeken 1910-től nyári gátak épültek, amelyek az alacsonyabb árhullámok ellen nyújtottak védelmet. Árvízvédelem a Közép-Tiszán - A Vásárhelyi-Terv Továbbfejlesztése A hagyományos árvízvédelem elsősorban a meglévő gátszakaszok fejlesztésére, a védtöltések magasítására, partvédő művek építésére és a nyári gátak erősítésére, a hullámtér megtisztítására szorítkozott. A korábbi megállapítás, miszerint a Tiszának két árvize van, már nem helytálló, mert gyakran vannak árvizek ősszel is a Földközi-tengeri áramlatokkal érkező csapadékokból. Az 1998-2001 között levonuló négy jelentős árhullám után, melyek 1 m-rel meghaladták a mértékadó árvízszintet (MÁSZ), nyilvánvalóvá vált, hogy az árvízvédelmi rendszer védelmi képessége nem növelhető tovább a töltések magasí-tásával. Ekkor kormánydöntés született. Az 1022/2003. Kormányhatározat a Tisza-völgy árvízbiztonság növelésére elfogadta a VTT-t, azaz a Vásárhelyi-Terv Továbbfejlesztése programot. A terv a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelését részben a nagyvízi meder vízszállító képességének javításával, a hullámtér visszaadásával és állapotának rendezésével, részben az árvízcsúcs csökkentő tározók építésével akarja elérni. A terv szerint a vésztározók csak igen magas vízszinteknél lesznek igénybe véve, amikor a kritikus víztöbbletet tározókba vezetik. 2013-ig 6 tározó épül meg, 3 a Felső- és 3 a Közép- Tiszán. 2008. novemberében került sor a Felső-Tisza hazai szakaszán a Cigándi-tározó átadására. Itt még két tározó építése, a Szamos-Kraszna közi és a Beregi szerepel a tervben. A Közép-Tisza mentén 2009 júliusában adták át a Tiszaroffi tározót, mely a Kiskörei tározótól délre a Tisza és a Keleti-főcsatorna között helyezkedik el. 2009. október 24.-én a Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározók alapkövét is letették. A két tározó egy rendkívüli árhullám esetén 350 millió m 3 vizet képes befogadni. A már átadott tiszaroffi tározóval együtt átlagosan 60-70 cm-es vízszintcsökkenés érhető majd el a folyó Csongrád és Kisköre közti szakaszán. Mindkét beruházás Európai Uniós támogatással valósul meg. Másik árvízszint csökkentő eljárás a hullámterek visszaadása a folyónak, ami által javul a meder vízszállító képessége. Szolnok és a környező területek árvízi biztonsága szempontjából meghatározó a szolnoki Szent István-híd és a Martfű közötti Tisza szakasz. Ezen a folyószakaszon a tószegi kanyarpár, a Tiszavárkony és Vezseny között jelentősen beszűkülő hullámtér és a vezsenyi-kanyar hidraulikailag nagyon kedvezőtlen hatású. Ennek kiküszöbölésére került sor Rákócziújfalu és Rákóczifalva közötti, a hullámtér szélesítését szolgáló Bivaly-tói töltésáthelyezésre. Az építés során a balparti fővédvonal kintebb helyezésével 6500 m új töltésszakasz épült. Az eredeti töltést a lefolyás szempontjából érzékeny sáv szélességében elbontották. A megépített, új töltésszakasz átadására 2009. október 9.-én került sor. A töltés áthelyezés révén kb. 450 ha nagyságú terület vált hullámtérré. A hullámtéri tanösvény A rákóczifalvi Bivaly-tói töltésáthelyezés és a hullámtéri tanösvény kialakítása jó példa a vízügy és a természetvédelem együttműködésére. A tanösvény a LIFE SUMAR fenntartható hullámtéri tájrehabilitásiós projekt keretében került kialakításra, hogy bemutassa a terület értékeit és az „Új Vásárhelyi Terv" során végzett munkálatok élettérkímélő jellegét. A terület legfontosabb természeti értékei: - parti fűz-nyár ligeterdő - kubikerdő - Bivaly-tói tölgyes erdő - ártéri mocsárrétek - kaszált, legeltetett gyep - a töltés növénytársulása: sztyepprét A tanösvény az őstölgyesnél kezdődik, melynek legelső kocsányos tölgyfáit a XVII. század végén ültették, erdő- és vadgazdálkodási célból. Az erdőben fel-felbukkanó nádas foltok jelzik a terület hidromorf jellegét. Az avar rovarfajokban gazdag, mely táplálékul szolgál az itt megbújó és költő énekesmadaraknak. Az őstölgyesből kiérve a mentett oldali gyepterület és az áthelyezett töltés társulásainak elemei keverednek. A töltés tetejét taposást tűrő gyomnövény fajok pl. porcsin, keserű fű, útszéli zsázsa foglalja el. A töltésen túlhaladva kezdődik a környék legjobb állapotban lévő magasfuvű, fajszegény alföldi mocsárrétje, melyet rendszeresen kaszálnak. Jellemző fajai a lósóska, réti perje, sziki árpa, fényes borkóró. A rétet néhol telepített nemes nyaras erdőfoltok szegélyezik. A nemes nyarast elhagyva, fahídon keresztül érhető el az 1963-65 közötti töltésrendszer kiépítése során ott maradt anyagnyerő gödrökben kialakult kubikerdő. Az önkormányzat karbantartja a tanösvényt, gondoskodik a téli vadellátásról és madárvédelemről is. Tanösvényi sétánk végén vízmintát vettünk a Tiszából, melyet az iskola laboratóriumában vizsgáltunk meg. Megnéztük a vízminta kémiai és biológiai jellemzőit, és a következő eredményeket kaptuk: A kémiai vizsgálatok eredményei: kémiai mutatók értékek osztály NH 4 + - N 0,04 mg/l I. NO;," - N 0,23 mg/l IV. NO3" - N 0,17 mg/l I. P<V" 0,84 mg/l V. KOI 1,65 mg0 2/dm 3 I. 58
