Hidrológiai tájékoztató, 2011
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Magyar László: A Debreceni Szennyvíztisztító telep fejlesztése
1. ábra. A Fővárosi Vízművek Zrt. víztermelési rendszere További javaslat a budaújlaki A aknára dolgozó kutak egyedi ürítési lehetőségének kialakítása, mellyel szabadabb kezet kapna a helyi üzemeltető vízminőségi kifogás kezelésekor, és - nem utolsó sorban - jóval kevesebb vizet kellene ürítőzés során elengedni. A Radnóti utcai betápláláson kívül egy másik lehetőséget is felkínál a dolgozat, mely szerint a Margit-szigeten végighúzódó NA 600-as vezetékbe táplálnák be a 6 db kút által megtermelt vizet a régen is üzemelő margitszigeti gépházzal, mely utána a Margit-hídon futó két vezetéken keresztül az alapzónába jutna. Ennek az alternatívának természetesen vannak költségvonzatai, hasonlóan a Radnóti utcai gépház további felújításához, az ürítő zár cseréjéhez. Az üzemeltetési nehézségként felmerülő pufferkapacitás hiányát mindenképpen mérlegelni kell a műszaki kialakításnál. A felkínált alternatíva vízbiztonsági szempontból nagy különbséget nem mutat a jelenlegi helyzethez, a Radnóti utcai betápláláshoz képest, egyedül a bújtató és a végaknák kockázatával nem kellene számolni, melyek kockázati pontszáma alacsony. A vízellátás stratégiai szempontjait figyelembe véve kedvezőbb megoldás a Radnóti utcai betáplálás, hiszen itt a vizet közvetlenül a Duna partján fútó fonyomó hálózatba emelik át, míg a másik esetben a víz több összekötő vezetéken keresztül éri el a vízellátás gerincét adó fonyomó hálózatot. Ám távlatilag, ha a Margit-hídon fútó vezetékeken távműködtethető zárak kerülnének esetleg beépítésre, a sziget vízét üzemirányítói döntéssel lehetne Budára vagy Pestre kormányozni, ami egy remek lehetőség lenne az üzemeltető kezében alapzónai üzemzavarok kezelésére. Ez okokból kifolyólag javasoljuk továbbra is a Radnóti utcai gépház által történő betáplálást, azzal a kiegészítéssel, hogy az ürítő zár javításán kívül a gépház építészeti, csővezetéki és villamossági szempontból egyaránt teljes körű felújítására lenne szükség. Ez már jóval kisebb költségráfordítást igényelne az elmúlt évek nagy volumenű munkálataihoz képest, és ezzel válna úgymond teljessé a kép. A Debreceni Szennyvíztisztító telep fejlesztése* MAGYAR LÁSZLÓ Bevezetés, célok Debrecen, Mikepércs, Sáránd, Ebes és Hajdúsámson önkormányzatainak társulása az ISPA terv keretében támogatást nyert a szennyvízelvezetés- és tisztítás fejlesztésére. A dolgozatomban azt kívánom bemutatni, hogy egy helyi jelentőségű szennyvíztisztító telep fejlesztése, korszerűsítése milyen hatással lehet a tágabban vett környezetére, az agglomerációban élők közmű ellátottságára. A beruházás megvalósításával jelentősen csökken a környék felszíni és felszín alatti vízbázisainak terhelése, csökken a talaj és talajvíz szennyezése. A fejlesztések megvalósítása után javul a szennyvíztisztítás hatásfoka, így a befogadóba kerülő vízminőség javulás következtében csökken a környezetterhelés és egyúttal növekszik a szennyvízelvezetésbe újonnan bekapcsolt ingatlanokon élő mintegy 75.000 fő komfortossági helyzete is. * A 2010. évi Lászlófiy Woldemár diplomamunka pályázaton szakirányú továbbképzés (szakmérnök) kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 51
