Hidrológiai tájékoztató, 2011

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Takács Judit: A budapesti hévizek kémiai összetételének jellemzése, a kémiai jelleget és annak változását befolyásoló tényezők vizsgálata

gáltam, hogy az egyes évtizedekben melyek voltak azok a paraméterek, melyek a csoportalakítást leginkább befolyásolták. A csoportok elkülönülésének és jellemző paramétereinek geológiai, hidrogeológiai hátterének magyarázatához először a rendszer eredeti, mesterséges hatásoktól mentes állapotát tükröző megcsapolódási jellegzetességeit (területi elkülönülés, különböző hőmérsékletű és kémiai paraméterű források) vizsgáltam. A rendszer eredeti állapotának értékeléséhez Papp (1942) által összegyűjtött források elérhető legkorábbi kémiai elemzéseit használtam fel (3. ábra). 3. ábra. A rendszer alapállapotát tükröző paraméterek értékei oszlopdiagramon a természetes megcsapolódási helyek alapján csoportosítva Eredmények A többváltozós adatelemzés eredményei nyomán az objektumok minden évtizedben négy, biztosan meglévő csoportba különülnek el. A négy csoport az egyes paraméterek szempontjából nem különül el egyértelműen, így az egyes csoportok kialakulása nem az egyes paraméterekre, hanem a paraméterek együttes hatására vezethető vissza. A paraméterek csoportalakító szerepénél az 1960-as éveket leszámítva a két legmeghatározóbb paraméter a hőmérséklet és a klorid. A legkisebb csoportalakító szerepe a magnéziumnak és a hidrogén-karbonátnak van, a legfeltűnőbb változás a nátrium+kálium és a szulfát esetében figyelhető meg. Összehasonlítva a rendszer források által reprezentált természetes állapotát és a vízkivételek által mesterségesen befolyásolt időszakot (1960-2009), elmondható, hogy a rendszer alapvetően stabil és alap tulajdonságaiban ma sem különbözik a korábbitól. Tehát a 1960-2009 közötti időszakra is igaz az a megállapítás, hogy csoportok jellemzőit a különböző rendű áramlási rendszerek, a kőzetminőség és a szerkezeti meghatározottság szabja meg. A paraméterek időbeli változásának okát kideríteni komplex feladat, hiszen a vizsgált csoportok jellemző paraméterei több természetes és mesterséges tényező együttes hatását tükrözik. Összefoglalás Többváltozós adatelemző módszerek segítségével a vizsgált kutakat és forrásokat négy biztosan meglévő csoportba soroltam. A csoportalakításban a legnagyobb szerepet minden évtizedben a hőmérséklet és a klorid játszotta. A rendszer természetes és mesterségesen befolyásolt állapotát összehasonlítva megállapítható, hogy annak alapvető tulajdonságai nem változtak, az egyes csoportok jellemzőit a különböző rendű áramlási rendszerek, a kőzetminőség és a szerkezeti meghatározottság szabja meg. A mesterségesen befolyásolt folytonos rendszerben a paraméterek időbeli változásáért felelős tényező meghatározása azonban nagyon nehéz és összetett feladat, megoldása numerikus modellezéssel lehetséges. A budapesti hévizek csoportokba sorolása, a csoportok ismerete a fenntartható hévíz-gazdálkodás tervezhetőségéhez és az antropogén szennyezések hatékony kezeléséhez elengedhetetlen. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Erőss Anitának, konzulensemnek, dr. Kovács Józsefnek, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-nek, Vadasné György Katalinnak és Jánosházi Juditnak, valamint mindazoknak, akik diplomamunkám elkészítésében segítséget nyújtottak. • HC03-(mg/l) IS042-(mg/l) • T(-C) • Mg2+ (mg/l) (mg/l) • Ca2* (mg/l) 1CI- (mg/l) 37