Hidrológiai tájékoztató, 2011

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Sebők Éva: A Bezerédi-sziget távlat vízbázis védőterületének meghatározása numerikus modellezéssel

A Bezerédi-sziget távlati vízbázis védőterületének meghatározása numerikus modellezéssel* SEBŐK ÉVA Dolgozatom célja az Aquaprofít Zrt. által elvégzett víz­bázisvédelem diagnosztikai fázisába bekapcsolódva, a Baja és Mohács között található Bezerédi-sziget parti szűrésű távlati vízbázis védőterületének kijelölése volt hidrodinamikai modellezéssel. Bevezetés, célok A parti szűrésű vízbeszerzés során a felszíni vízfo­lyások, állóvizek parti sávjában található víztartó réte­gekbe áramló vizet termelik ki. Mivel az innen szárma­zó víz felszín alatti áramlása során sok szűrési és kémiai folyamaton megy keresztül, így a parti szűrésű ivóvíz­bázisok nagyon jó minőségű vizet szolgáltatnak. Ha­zánkban 75 parti szűrésű távlati vízbázist jelöltek ki {Balassa et al. 2003), melyek védelembe helyezése az országos vízbázisvédelmi program keretein belül törté­nik a vízbázisok diagnosztikai vizsgálatával és védőte­rületük lehatárolásával. Célom a Bezerédi-sziget távlati vízbázis 50 éves elé­rési időhöz tartozó védőterületének hidrodinamikai mo­dellezéssel történő meghatározása, illetve olyan ideális kútkiosztás felvázolása volt, amelyben a kutak 30.000 m 3/ napos össztermelése nem befolyásolja a környező üze­melő vízbázisok áramképét. Módszerek, Adatok A távlati ivóvízbázis védőterületének kijelölése a Processing MODFLOW 5.3 ( Chiang, W. - Kinzelbauch, W. 1998) modellezőprogrammal felépített két modell segítségével történt. Az első modell célja a fő vízadó ré­teg hidraulikai paramétereinek pontosítása volt az Aqua­profít Zrt. által a kísérleti telepen végzett 9 napos szivattyúzás hozamlépcsőit alapul véve. A védőterület meghatározásához végül egy permanens áramlást felté­telező modell eredményeit használtam fel, amelyben az első modell által számított hidraulikai paraméterek sze­repeltek. A védőterület lehatárolását megelőzte a modellezett térrész lehatárolása és a modell bemenő paramétereinek meghatározása: • a modellezett időszak rövidsége miatt csak a kísérle­ti telep piezométereit és a Duna partvonalát magában foglaló 300x500 m-es kiterjedésű, 10x10 m-es rács­hálójú kalibrációs modellterület; • az 5x5,5 km-es, 50x50 m alap cellaméretű modellte­rületet az Aquarius Kft korábbi lehatárolása, illetve a MI-10-432-87 Műszaki Irányelv F4 és F5 pontja alap­ján kijelölve; • 84 kút vízföldtani naplójában közölt fúrási rétegsor alapján 5 modellréteg elkülönítése; • nyugalmi vízszint térkép a diagnosztikai fázis során létesített 14 kút, a próba termelőkút vízszint adatai és a bajai, valamint a mohácsi vízmérce Duna vízállás adatai alapján; • hidraulikus vezetőképesség értékek kezdetben az MSZ 15298:2002 szabvány, az Aquifer Test 3.5 szá­mított adatai és a szakirodalmi, a korábban mért érté­kek valamint az Aquaprofít Zrt. munkatársainak ja­vaslata alapján, majd a kalibráció eredményeként; • 0,1 m vastagságú kolmatált zónát feltételezve a fo­lyómeder vezetőképessége 0,00544 m 2/s a 10x10 ni­es cellákban, a Duna vízállása a Bezerédi-szigetre be­arányosított hajózási középvízszint (80,76 mBf); • tervezett vízkivétel 30.000 m 3/d, 10 db, a sziget part­vonala mentén egymástól nagyjából egyenlő távol­ságra elhelyezett kúttal, környező üzemelő vízbázi­sok kútként való beépítése, a védőterületük kijelölé­sekor beépített hozammal; • 20 mm/év nettó beszivárgás a Sárhát és Karapancsa csapadékmérő állomás adataiból származtatva; • Peremfeltételek megadása a MODFLOW GHB mo­duljával. Eredmények A fő vízadó réteg hidraulikus vezetőképességének kalibrációját manuálisan a trial-and-error módszert kö­vetve, illetve a MODFLOW PEST paraméter kalibráci­ós kiegészítő programja segítségével végeztem. Az ani­zotrop fő vízadó réteg horizontális és vertikális hidrau­likus vezetőképessége 10" 4 m/s nagyságrendűnek adó­dott. A PEST a horizontális hidraulikus vezetőképes­ségre 3,2xl0" 4 m/s, a vertikálisra l,66xl0~ 4 m/s értéket számolt. Ezen értékeket a permanens áramlást feltételező vé­dőterületi modellbe beépítve láthatóvá vált, hogy a 10 kúttal elért 30.000 m 3/d vízkitermelés befolyásolja a kör­nyező üzemelő vízbázisok áramképét. A kútkiosztás vál­toztatásával elért zavartalan áramkép azonban a dep­ressziós tölcsér túlzott növekedése, a háttérből szárma­zó víz nagyobb mértékű beáramlása, a vízminőség rom­lása miatt sem elfogadható. A Bezerédi-sziget távlati víz­bázis 50 éves elérési időhöz tartozó védőterületét végül a környező üzemelő vízbázisok kútjainak figyelmen kívül hagyásával jelöltem ki, mivel ezen vízbázisok a modell­be beépített értéknél kisebb hozammal termelnek, illetve hozamuk csekély a távlati vízbázis tervezett hozamához képest (7. ábra). A MODFLOW program vízmérleg számoló Water Budget kiegészítő moduljának eredményei alapján ha­józási középvízszinttel (80,76 mBf) számolva a távlati * A 2010. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton felsőfokú szakképzés vagy mesterképzés kategóriában könyvjutalmat nyert diplomamunka kivonata. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom