Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Selmecbánya vizei és ércei Bél Mátyás Notitiája IV. kötetében

Selmecbánya vizei és ércei Bél Mátyás Notitiája IV. kötetében DR. VITÁLIS GYÖRGY Bél Mátyás Notitiája IV. kötete (Notitia Hvngariae novae geographica historica partis primae Cis-Danvbianae, to­mus quartus MDCCXLII) Nógrád, Bars, Nyitra és Hont vármegye területével foglalkozik. Selmecbánya vidéke, illetve az ottani vizek és ércek leírását a Hont vármegyé­re (Comitatvs Hontensis) vonatkozó részben találjuk. Hont vármegye címerét, az iniciálét, illetve a fejezet kez­dő oldalát az 1. ábra, míg a vármegye Mikoviny Sámuel által készített térképrészletét a 2. ábra szemlélteti. COMITATVS HONTENSIS. PROOEMIVM. ONTENSEM nunc Comita­tum, exhibebimus, nulla noftra culpa, ifthuc retrufum: idquod, fuo loco, dolenter potius, quam acerbe, quefti fumus. Ita vero, lacunam,iilic importune faótam, expleuimus, vt non fit, cur, fiue nos ipfos, fiue ledtores no­ftros, cefTationis eius, pcenitere debeat. Nempe,vl­cifcendam putauimus, inflictam, operi huic noftro, luxatíonem illám, non alio magis focinore, quamíh> diofa quadam adfiduitatc ac diligentia, vti, cum vni­uerfim, prouinci® totius, tum vrbium praxipue nie­tallicarum, hiftoriam, multo, quam fuiflct proditu­ra, elaboratiorem, in publica luce, collocarcmus. Ce­U u u a tc­1. ábra. A Notitia Hont vármegyét leíró kezdő oldala Az eredeti latin nyelvű szöveg fordítását dr. Zsigmondy Árpád végezte. Fáradozásáért hálás köszönetemet ezúton itt is tolmácsolom! A teljes fordítást itt nem közöljük, csak néhány érdekességre hivjuk fel a figyelmet! Selmecbánya vizei A felszíni vízfolyások közül csak a Selmec-patak számottevő, amely több kisebb vízfolyásból táplálko­zik. Vízmennyisége azonban nem elégséges az ércfel­dolgozók vízellátására. Tehát, hogy a víznek ezen hiá­nyán segítsenek, a bányák főnökei és az ércfeldolgozó 2. ábra. Selmecbánya környéke Mikoviny Sámuel eredetiben kb. 1:165 600 ma. Hont vármegye térképén (Bél Mátyás „ Notitia. .."ja IV. kötetéből, Vienna, 1742) társaságok tározókat létesítettek a magas fekvésű völ­gyekben alkalmas helyen, gátakkal ellátva, hogy ezek tartsák a vizet, általában a lehető legnagyobb mennyi­ségben (2. ábra). Ezekben nemcsak az esővíz, de a hólé is összefolyik, nehogy derűs idő esetén a vízi erő hiányozzék, amit pon­tosan kimérve ráengedhetnek a gépekre. Az efféle tavak egykor kisebbek voltak, ma már vagy 15 éve többet ké­szítettek, nehogy az ércmalmoknak le kelljen állni. Ezen a téren Mikovinius (Mikoviny Sámuel) Magyar­ország igen dicséretre méltó császári ércügyi matemati­kusa elsőrendűen és fáradhatatlanul dolgozott! Mikoviny Sámuel 1742 évi térképén (2. ábra) még csak öt völgy­zárógátas víztározó szerepel, melyek a Nagy Richnava- (Vel'ká Rich­navská), a Kis Richnava- (Malá Richnavská), a Bakoni- (Bakomi), a Nagy Szélaknai- (Vel'ká Windsachtská) és a Kis Szélaknai- vagy Éva (Evicka) tónak felelhetnek meg (Vitális Gy. 1991). A XVIII. század elején a bányászattal összefüggő tarthatatlan víze­melési nehézségek megoldására épített völgyzárógátas víztározók a vi­zikerekekkel meghajtott vízemelő gépekben szükséges víz előteremté­sét szolgálták. A világon egyedülálló selmeci vizerő-gazdálkodás élet­re hívása Mikoviny Sámuel elgondolása alapján 1729-ben a Szélaknai­tavak építésével kezdődött, melyhez a későbbiekben 16 tó tartozott 7 millió m 3 tározótérfogattal és ugyanannyira tehető vízszolgáltató ké­pességgel (Faller./. 1963). Mind a tavak, mind a Selmec-patak és két mellékága mentén levő számos zúzómalom (Pochwerke) (2. ábra), a vízenergia erőteljes igénybevételét jelzik (Vitális Gy. 1991). 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom