Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Selmecbánya vizei és ércei Bél Mátyás Notitiája IV. kötetében

Selmecbánya vizei és ércei Bél Mátyás Notitiája IV. kötetében DR. VITÁLIS GYÖRGY Bél Mátyás Notitiája IV. kötete (Notitia Hvngariae novae geographica historica partis primae Cis-Danvbianae, tomus quartus MDCCXLII) Nógrád, Bars, Nyitra és Hont vármegye területével foglalkozik. Selmecbánya vidéke, illetve az ottani vizek és ércek leírását a Hont vármegyére (Comitatvs Hontensis) vonatkozó részben találjuk. Hont vármegye címerét, az iniciálét, illetve a fejezet kezdő oldalát az 1. ábra, míg a vármegye Mikoviny Sámuel által készített térképrészletét a 2. ábra szemlélteti. COMITATVS HONTENSIS. PROOEMIVM. ONTENSEM nunc Comitatum, exhibebimus, nulla noftra culpa, ifthuc retrufum: idquod, fuo loco, dolenter potius, quam acerbe, quefti fumus. Ita vero, lacunam,iilic importune faótam, expleuimus, vt non fit, cur, fiue nos ipfos, fiue ledtores noftros, cefTationis eius, pcenitere debeat. Nempe,vlcifcendam putauimus, inflictam, operi huic noftro, luxatíonem illám, non alio magis focinore, quamíh> diofa quadam adfiduitatc ac diligentia, vti, cum vniuerfim, prouinci® totius, tum vrbium praxipue nietallicarum, hiftoriam, multo, quam fuiflct proditura, elaboratiorem, in publica luce, collocarcmus. CeU u u a tc1. ábra. A Notitia Hont vármegyét leíró kezdő oldala Az eredeti latin nyelvű szöveg fordítását dr. Zsigmondy Árpád végezte. Fáradozásáért hálás köszönetemet ezúton itt is tolmácsolom! A teljes fordítást itt nem közöljük, csak néhány érdekességre hivjuk fel a figyelmet! Selmecbánya vizei A felszíni vízfolyások közül csak a Selmec-patak számottevő, amely több kisebb vízfolyásból táplálkozik. Vízmennyisége azonban nem elégséges az ércfeldolgozók vízellátására. Tehát, hogy a víznek ezen hiányán segítsenek, a bányák főnökei és az ércfeldolgozó 2. ábra. Selmecbánya környéke Mikoviny Sámuel eredetiben kb. 1:165 600 ma. Hont vármegye térképén (Bél Mátyás „ Notitia. .."ja IV. kötetéből, Vienna, 1742) társaságok tározókat létesítettek a magas fekvésű völgyekben alkalmas helyen, gátakkal ellátva, hogy ezek tartsák a vizet, általában a lehető legnagyobb mennyiségben (2. ábra). Ezekben nemcsak az esővíz, de a hólé is összefolyik, nehogy derűs idő esetén a vízi erő hiányozzék, amit pontosan kimérve ráengedhetnek a gépekre. Az efféle tavak egykor kisebbek voltak, ma már vagy 15 éve többet készítettek, nehogy az ércmalmoknak le kelljen állni. Ezen a téren Mikovinius (Mikoviny Sámuel) Magyarország igen dicséretre méltó császári ércügyi matematikusa elsőrendűen és fáradhatatlanul dolgozott! Mikoviny Sámuel 1742 évi térképén (2. ábra) még csak öt völgyzárógátas víztározó szerepel, melyek a Nagy Richnava- (Vel'ká Richnavská), a Kis Richnava- (Malá Richnavská), a Bakoni- (Bakomi), a Nagy Szélaknai- (Vel'ká Windsachtská) és a Kis Szélaknai- vagy Éva (Evicka) tónak felelhetnek meg (Vitális Gy. 1991). A XVIII. század elején a bányászattal összefüggő tarthatatlan vízemelési nehézségek megoldására épített völgyzárógátas víztározók a vizikerekekkel meghajtott vízemelő gépekben szükséges víz előteremtését szolgálták. A világon egyedülálló selmeci vizerő-gazdálkodás életre hívása Mikoviny Sámuel elgondolása alapján 1729-ben a Szélaknaitavak építésével kezdődött, melyhez a későbbiekben 16 tó tartozott 7 millió m

3 tározótérfogattal és ugyanannyira tehető vízszolgáltató képességgel (Faller./. 1963). Mind a tavak, mind a Selmec-patak és két mellékága mentén levő számos zúzómalom (Pochwerke) (2. ábra), a vízenergia erőteljes igénybevételét jelzik (Vitális Gy. 1991). 107