Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Belvizek és aszályok, mint a magyar Alföld sajátosságai, különös tekintettel a 2010-2011. évi rendkívüli belvízjárásra

Elöntött terület [ha] 400000 Adatforrás: VKKI 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 2010.01.01 2010.03.01 2010.05.01 2010.07.01 2010.09.01 2010.11.01 2011.01.01 2011.03.01 1. ábra. A belvízzel elöntött terület változása Magyarországon 2010. január 1. és 2011. április 4. között A 2010-2011. évi belvízjárás főbb jellemzői 2010-ben az átlagosnál jóval nagyobb téli-tavaszi belvíz, igen súlyos későtavaszi-nyári belvíz és szokatlanul nagy őszi belvíz is keletkezett, s mielőtt ez utóbbi „lecsengett" volna, decemberben egy újabb, az előbbieknél is nagyobb belvízhullám bontakozott ki, amely áthúzódott a következő naptári évre, s 2011 januárjában érte el csúcspontját, majd igen lassú, több hónapig tartó apadás következett (/. ábra). A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokon fölmért, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság által összesített elöntési adatok azt mutatják, hogy 2010 első hónapjaiban, a január-áprilisi időszakban három belvízhullám vonult le, melyek közül a hóolvadásből és egyidejű esőzésből keletkező középső hullám volt a legnagyobb: ez március elején tetőzött, amikor egyidejűleg 175 000 hektárt borított belvíz. A későtavaszi-nyári belvízi elöntések május közepén egy mediterrán ciklon által keltett rendkívül intenzív esőzések nyomán (Móring et al. 2010, Bozó et al. 2010) ugrásszerűen alakultak ki. Az egyre növekvő vízborított terület - némi visszaesés után - május végén és június legelején egy újabb ciklon meg-megújuló esőzései következtében június 4-5-én tetőzött, amikor egyidejűleg 223 000 hektár volt víz alatt. Az ezt követő apadási hullám - kisebb emelkedőkkel tarkítva - augusztus végéig elhúzódott. Az ősz kezdetén a belvízi elöntés előbb mérsékelten, majd szeptember 22-től - egy délnyugat felől érkező és sok csapadékot hozó erőteljes ciklon hatására (Móring 2010) - hirtelen növekedni kezdett, s a hónap végén 85 000 hektárral tetőzött. Októberben az elöntések lassacskán csökkentek, de november 10-től újból szaporodtak, s a hónap végére - az esőzések mellett az ország nyugati felén havazás, illetve hóolvadás hatására is - meghaladták a 90 000 hektárt. December első három napján - rendkívül intenzív esőzés nyomán - a belvizek rohamosan növekedni kezdtek, és egy hét múlva már csaknem 300 000 hektárt öntöttek el. Az elöntések az év végén meghaladták a 350 000 hektárt, és 2011. január közepén 380 000 hektárral tetőztek (VITUKI - A TIKÖ VIZ1G 2010 - 2011). Mivel a vizsgált 2010 - 2011 időszakban a belvízi elöntések csúcsértéke az ország különböző tájain nem egészen azonos időpontban alakult ki, a víz alatt volt összes terület a fenti értéknél nagyobbra, hozzávetőleg 420 000 hektárra tehető. Nem mellékes körülmény, hogy a nyílt vízborítás mellett, azzal nagyságrendileg azonos kiterjedésű területen a talaj teljesen vízzel telítődött, s ilyenformán az összes károsodott terület országosan megközelítette az 1 millió hektárt. A belvízzel elöntött és a károsan túlnedvesedett terület mintegy 90 %-a az Alföldön, 10 %-a pedig a Dunántúl síkvidéki területein keletkezett. Az elöntések több mint fele szántóföldi területet, nagyrészt vetést károsított, többi része rét-legelőkön és egyéb művelési ágú területeken okozott kárt (Iványi 2010). A belvíz a mezőgazdaságon kívül a települések belterületét is veszélyeztette, és itt is károkat okozott. 2010 decemberében közel 200 településen volt fokozott belvízvédelmi készültség (VKKI 2010). A nagy mennyiségű csapadék nemcsak a felső talajrétegek telítődését idézte elő, de a talajvízszint jelentős emelkedéséhez is hozzájárult, ami - előbb a kapilláris vízemelés következtében, később közvetlenül is - tovább növelte a legfelső talajrétegek nedvességtartalmát. Ez a folyamat jól tükröződik pl. a hódmezővásárhelyi talajvízészlelő kút adatsorán (1. táblázat). Ebben a térségben a havi közepes talaj vízállás 2009 novemberétől 2011 januárjáig kb. 3 métert emelkedett, s ekkor már kb. 2 méterrel volt a sokévi átlagos januári szint fölött. A szokatlanul 105