Hidrológiai tájékoztató, 2010

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: A Felszín Alatti Vizekért Alapítvány: A XVII. Konferencia Siófokon

A kuratórium minden évben a konferencia alkalmával Ezüstpohár kitüntetést ad át azoknak a szakembereknek, akik a felszín alatti vizek területén kiemelkedő, illetve több évtizedes tevékenységet folytattak. Eddig harminc személy érdemelte ki a kuratórium megtisztelő jelölését a kitüntetésre. A XVII. Konferencia Siófokon A konferenciát Liebe Pál, a kuratórium elnöke nyitotta meg és tájékoztatta a hallgatóságot az Alapítvány helyzetéről és a kuratóriumban történt személyi változásokról. Az elmúlt év ásványvízzel kapcsolatos programjairól Szilágyi Gábor a kuratórium tagja számolt be. Ezután az öt plenáris előadás következett és elsőként Tahy Agnes „A felszín alatti víz a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben" című előadása hangzott el. Elmondta, hogy a munka folyamán a porózus, a karszt és a sérülékeny víztesteket sikerült számba venni. A vizsgálatok kiterjedtek a közcélú vízbázisokra, az ásvány- és a gyógyvíz védőterületeire Is. A hiányosságokra és a hibák okaira is rámutatott az előadó. A vízzel kapcsolatos élőhelyek problémáinak legfőbb okát a vízhiányban jelölte meg, amely elsősorban a klíma-változások következménye. A víztestek mennyiségi és minőségi állapotának javítására, vagy a jó állapot megőrzéséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza. A következő előadást Liebe Pál tartotta „ Mi az Mj ?" címen. Hivatkozik a 2004-ben megjelent rendeletre, amely „a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető víz(nyomás)szint-süllyesztéshez tartozó igénybe vehető összes vízmennyiség m

3/évben kifejezve." Ennek megállapítása azért is nehéz, mivel a víztestek összefüggésben vannak egymással, nehéz őket lehatárolni. A kijelölt részeken kitermelhető vízmennyiség pedig környezetének leterheltségétől függ. Az előadó úgy látta, hogy a kitűzött cél eléréséhez elkerülhetetlen a modellezés alkalmazása. A Magyar Állami Földtani Intézetben magas szintű kutatómunka eredményét mutatta be Tóth György, kívüle még a munkában öt résztvevő kutató nevében. A „XL. Pannon hidrogeológiai modell fejlesztése és lehetőségei a vízgyűjtő-gazdálkodásban" c. dolgozatban az előzmények között számos jelentős hidrogeológus munkáját és az újabb modelleket vették figyelembe, erre építették további kutatásukat. Munkájuk a határokon túlra is átnyúlt úgy, hogy az áramlási és a transzport-folyamatokat figyelembe lehessen venni, a közös vízgyűjtő-gazdálkodás megalapozására pedig modelleket készítettek. A felszín alatti víz védelmének nagy jelentőségét Juhász József számos hazai példa bemutatásával hangsúlyozta. Indokoltnak tartotta a hazai gyakorlat mellett az Európai Unió követelményeinek is messzemenő végrehajtását. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében mindenképpen az eredettől kell követni a víz útját és menet közben csak ellenőrzött minőségű vizet szabad a felszín alá vezetni. Ehhez természetesen szükséges egy jól kidolgozott szabályzat, amelynek végrehajtása mindenkire kötelező. Szűcs Péter és Kovács Balázs előadásában a Miskolci Egyetemen a hidrogeológus képzés indítását, annak eredményét, és a legújabb speciális témakörök bevezetését is felvázolta a két előadó. A 2010. februárban indult újrendszerű hidrogeológus mérnök-képzés olyan jellegű, hogy az kiterjed mind a felszíni, mind a felszín alatt víz és létesítményeinél felmerülő problémák megoldására. A fejlődést mutatja az is, hogy 2010 szeptembertől a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve két éves levelező rendszerű hidrogeológus szakirányú továbbképzés indítását tervezi az egyetem. A következő előadásokat tematikusan csoportosítottuk az áttekinthetőség érdekében. A talajvíz kutatása Az Észak-Tiszántúl területén a dinamikus faktoranalízis alkalmazásával sikerült a talajvíz járását befolyásoló háttértényezők elkülönítése, amely hozzájárulhat a térség sérülékenység becsléséhez. Erről a nagyon érdekes témáról Barcza Márton - Kovács József és szerzőtársai állították össze előadásukat. A debreceni Nagyerdőben a talajvízszintek változását vizsgálta Újlaki Péter és két szerzőtársa a vízszintfigyelő kutakban, mivel számos nyitott kérdésre kellett és a jövőben is választ kell adni. Talajvíztisztítás A Budapesti Vegyiművek Illatos úti elszennyeződött telephelyének talajvíztisztítási projekt üzemeltetési és monitoring tapasztalatairól tartott a két előadó beszámolót (Magyar Balázs és Illésné Sándor Sándor Andrea). Megállapították, hogy a műszaki beavatkozás során újabb megoldandó feladatok szükségesek, és egy ilyen kármentesítő munkánál elengedhetetlen egy folyamatosan működő számítógépes adatgyűjtő rendszer. A felvetett kérdésre ad választ Stockei János előadása, aki a számítógépes vezérlés szerepére mutat rá a talajvíztisztítás hatékonyságának növelésében. Ez a rendszer lehetővé teszi nem csak az egyszeri adat értékelését, hanem folyamatosan láthatóvá válik a talajvíz kitermelő, tisztító és az injektáló rendszer tényleges üzemállapota. A táplálékláncot veszélyeztető toxikus nehézfémek eltávolításának lehetőségét vizsgálta nano-membrán technológiával Debrecenben Hajdú István - Bodnár Magdolna és még hét kutatótársa. Vizsgálatukhoz ólomtartalmú vizet használtak fel, s annak előnyeit mutatták be előadásukban. A rétegvíz kutatása Az Alföld rétegvíz áramlási modelljének igazolására Deák Józef az izotópvizsgálatokat vízkémiai vizsgálatokkal egészített ki. Ezek alapján a leglényegesebb vízföldtani problémák, mint a beszivárgás, a regionális szivárgási tényező becslése, az áramlási sebesség számítása, a jégkorszaki beszivárgású rétegvizek, a nagyon idős rétegvizek kimutatása, 60 évnél fiatalabb komponens hozzáadása igazolható. 81