Hidrológiai tájékoztató, 2010

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2011-ben

majd a Műegyetemen professzorként dolgozott. Önálló tanulmányt írt a budapesti ásványvizekről és fürdőkről. Külön kötetben jelentette meg a „Balaton vizének che­miai viszonyai" című művét. 17 éven át elnöke volt az Országos Közegészségügyi Egyesületnek. (* Dés, 1851. október 31.) 1936. október 8. A Hármas-Körösön, a tiszai torkolattól 48 km-re elkez­dődött a békésszentandrási vízlépcső építése. A Körös­csatornázás második fontos létesítményénél az első ásó­nyom földet Darányi Kálmán miniszterelnök emelte ki. A vízlépcső tervezői Lampl Hugó vezetésével Freytag Ferenc és Mosonyi Emil, valamint az Öntözésügyi Hiva­tal más mérnökei voltak. 1936. október 16. Órszentmiklóson a magyar vízimérnökök emlékünnep­séget tartottak Sajó Elemér sírjánál. Ünnepi beszédet mondtak: Ricsóy Uhlyarik Béla békési főispán, Kállay Miklós ny. miniszter, és dr. Sikó Zoltán református lel­kész. 1936. Megépült a margitszigeti zenélő kút, mely Bodor Péter székely ezermester 1820-1822 között épített marosvásár­helyi kútjának másolata volt. A kút 1945-ben megrongá­lódott, s csak 1954-ben állították helyre. 1936. Szolnokon megépült a Tisza eddig egyetlen átrakó kikö­tője, az 1100 vagon befogadóképességű gabonatárházzal, melynek terveit az FM Vízrajzi Intézetének mérnökei ké­szítették. 1936. Budapest főpolgármestere 329/1936. számú határozatá­val módosította a főváros 1906-ból származó csatornázá­si szabályrendeletét. A módosítás újra szabályozta az in­gatlantulajdonosok csatornaépítéssel kapcsolatos járu­lékfizetési kötelezettségét. 1936. A Népjóléti Minisztérium az állami költségvetésből meg­határozott összeget különített el a települési ivóvízbe­szerzésre, elsősorban ivóvízkutak létesítésére. 1936. A Tisza-Szamosközi Társulat által 1930-ban, a Túr csa­torna hullámterén 76 holdon telepített almaültetvényt próbaképpen egy öntözőhajó által szivattyúzott vízsugár­ral öntöztek. 1936. Az ország vízellátási helyzetének javítása érdekében a Magyarhoni Földtani Társulat és a Városi Mérnökök Or­szágos Szövetsége egy „Országos Vízellátási Tanács" alapítására tett javaslatot a Kormánynak. A kormányzat nem foglalkozott érdemben az indítvánnyal. 1936. A meginduló tiszántúli talajtérképezés során Schmidt Eligius Róbert adatokat gyűjtött a Tiszántúl artézi kútja­iról, s ezek az adatok a Kreybig-íé\e talajtérképek ma­gyarázó füzeteiben nyomtatásban is megjelentek. 1936. A Kormány 5 millió pengőt engedélyezett az aszályos alföldi területek öntözésének megszervezésére. 50 éve 1961. január 10. A jégtörő hajókkal és repülő részvételével végrehajtott árvédelmi gyakorlaton használták először a vízügyi szol­gálatnál rádió adó-vevőket. A hírközlő berendezéseket egyelőre még a honvédség szakemberei kezelték. 1961. január 17. A Kormány 2001/1961. sz. határozata rendelkezett a (második) Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészí­téséről. 1961. január 22. A Kormány 1/1961. sz. rendeletével megalkotta a szennyvízbírság, valamint a szennyvíz-bevezetési díj jo­gintézményét, amely a vizek káros szennyezését szank­cionálta. Az ugyanezen napi keltezéssel ellátott kor­mányhatározat az üzemek szennyvíztisztító berendezése­inek kiépítésére 10 év alatt 600 millió forintot kívánt ber­uházni. 1961. március Papp Ferenc műegyetemi professzor kezdeményezésé­re, Vitális György szerkesztésében megjelent a Magyar Hidrológiai Társaság időszakos kiadványa a Hidroló­giai Tájékoztató. A folyóirat a Társaság szakosztályai­ban, területi szervezeteiben elhangzott időszerű és kö­zérdekű előadások, hozzászólások ismertetése mellett az egyesületi hírek közlésével a tagság tájékoztatását végzi. 1961. március 31. A Földművelésügyi Minisztérium és az OVF közös uta­sítása szerint egyes vízügyi igazgatóságoknál átmeneti jelleggel vízhasznosító részlegeket kellett szervezni az öntözési feladatok elősegítésére, s ezeket mindaddig fenn kellett tartani, amíg a tsz-ek gazdaságilag meg nem erősödtek, s a feladatokat át nem tudták venni a vízügyi igazgatóságoktól. 1961. április 11-13. Budapesten rendezték meg az első Nemzetközi hidroló­giai előrejelzési konferenciát", amelynek szervezésében a MTA, a Magyar Hidrológiai Társaság és az OVF vet­tek részt. Magyar javaslatra ezentúl kétévenként, mindig más dunai államban megrendezték a Duna menti orszá­gok hidrológiai előrejelzési konferenciáját, amely nagy­78

Next

/
Oldalképek
Tartalom