Hidrológiai tájékoztató, 2010

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2011-ben

názási művei és vízi viszonyai" c. munkája, amely a Bodrogköz szabályozások előtti vízrajzi állapotának ismertetése mellett számos adatot tartalmaz a folyó átmetszések, töltésezések, csatornák tekintetében. 1886. július 5. * Hankó Béla (Torontó), zoológus, a tihanyi Biológiai Kutatóintézet első igazgatója. Tudományos munkássága elsősorban a balatoni hidrobiológiái viszonyok vizsgálatát, az ichthyológia és az állatrendszertan területét ölelte fel. Foglalkozott a magyar háziállatok eredetével és történetével is. (Toronto, 1957. november 16.) 1886. szeptember 9. * Moser Jenő (Vaskomját), mérnök. Zielinski Szilárd irodájában tervezte a margitszigeti Víztorony és a Gellért szálló vasbetonszerkezetét. Számos munkája közül kiemelkedik a selypi, a kecskeméti és a csepeli gabonatárház tervezése és építésük vezetése, (f Budapest, 1948. november 25.) 1886. október 4. A Rábaszabályozó Társulat Radó Kálmán kormánybiztos ünnepélyes kapavágásával megindította az ármentesítési munkákat a Rába folyó mentén. A munkák műszaki irányítói Starill Ferenc és Inkey Adorján társulati szakaszmérnökök voltak. 1886. október 5. t Korizmics László (Kistétény) mérnök, az önkényuralom és a kiegyezés éveinek kiemelkedő gazdasági mérnöke és gazdaságpolitikájának egyik irányítója, az MTA tiszteletbeli tagja (1858). 1845-1846-ban, hazánkban elsőként létesített rétöntözést. (* Aggszentpéter, 1816. március 29.) 1886. november 6. * Bányai János (Kézdivásárhely), geológus tanár, az erdélyi Borvízkutató Intézet alapítója, a székelyföldi ásványvizek eredetének, valamint az erdélyi ásványkincsek hasznosításának szakértője, (t Székelyudvarhely, 1971. május 13.) 1886. november 18. * Vendl Aladár (Ditró), geológus, akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára (1926-60). Ő indította el a laza üledékes kőzetek (agyag, lösz, homok) hazai kőzettani, ásványtani és kémiai vizsgálatát, valamint foglalkozott a kőzetek vegyi hatásokkal szemben tanúsított ellenálló-képességével. Jelentős a hidrogeológiai munkássága: kijelölte Budapest gyógyforrásainak közös védőterületét. Kétkötetes Geológia-ja mellett többek között megírta „A százéves Magyarhoni Földtani Társulat történetét". (Budapest, 1958.) (f Budapest, 1971. január 9.) 1886. Megkezdődött és 1911-ig tartott a budapesti Dunaszakasz szabályozása. 1886. Trefort Ágoston kultuszminiszter támogatásával Ásványvíz-vegyelemző Intézet kezdte meg működését Budapesten, Lengyel Béla (1844-1913) vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus vezetésével. Az intézmény célját a Magyarország ásványvizeiben rejlő óriási természeti tőkejobb kihasználásában jelölték meg. Az Intézet főbb feladatai voltak: a vízelemzések elvégzése, a források állapotának és üzemének felügyelete, s javaslatok tétele a fürdőhelyek fejlesztésére, gyógyvizeink jobb hasznosítására. Az Intézet sajnos csak 6 éven át működött, mely idő alatt 27 hazai ásványvíz elemzését végezték el. 1886. Megkezdték az első egyesített rendszerű csatornahálózat legfontosabb részének, az újpesti fő gyűjtőcsatornának építését, amelyet az ottani gyapjúmosó- és bőrgyár, valamint egyéb gyártelepek szennyvizeinek eltávolítása miatt a belügyminiszter rendelt el. 1886. Befejeződött a szegedi árvédő partfal építése, mely megvédte a várost a későbbi árvizektől. 1886. Megkezdték a Rába szabályozását az Ujházy-íé\c alapelvekre épülő Meiszner-terv alapján. Az 1893-ban befejezett munkálatok fő célja a vizek kártétel nélküli levezetése volt. 1886. A Zalavíz Lecsapoló Társulat szabályozta a Zala folyását és Balatonhídvég és Fenékpuszta között gátak közé szorította. A Zala ettől kezdve ömlik Fenékpusztánál a Balatonba. 1886. A közlekedés- és közmunkaügyi miniszter a Drávának Zákánytól a torkolatig teijedő szakaszára vonatkozó új felvétel és szabályozási terv készítését rendelte el. 1886. Kőninger Gyulának (1856-1899), a Tisza-szabályozás mérnökének tollából megjelent az első magyar nyelvű hidrometriai szakkönyv, a „Vízmérés". 100 éve 1911. március 2. * Pfannl Egon (Budapest), építészmérnök, műemléki szakember, a budapesti Király-fürdő (1959) és a Rácz-fürdő (1965) helyreállítási munkáinak tervezője, (t Budapest, 1973. március 31.) 1911. május 4. t Hieronymi Károly (Budapest), mérnök, politikus, a századvég vasút- és víziút-fejlesztési programjainak kimunkálója, belügyminiszterként szerepe volt a városi közműfejlesztések állami támogatásában. (* Buda, 1836. október 1.) 76