Hidrológiai tájékoztató, 2010

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2011-ben

Vízügyi évfordulók 2011-ben 475 éve 1536. Oláh Miklós (1493-1568) esztergomi érsek ez évben Brüsszelben papírra vetett Hungaria c. művében részle­tesen leírta Mátyás király reneszánsz fürdőit. 275 éve 1736. április 19. * Böhm Ferenc (Bécs) hadmérnök, 1759-től az Eszterházy­uradalom mérnöke, aki a dunántúli Sárvíz, valamint a Kisalföld különböző vidékein végzett vízszabályozási munkáival országosan ismert nevet szerzett magának. Ennek elismeréseképpen kapott 1787-ben nemességet a királytól, (f Tata, 1799. február 5.) 1736. A Fertő tó annyira kiszáradt, hogy - a kortársak beszá­molói szerint - Illmicnél átlábolhatóvá vált. 1736. Fr. G. Dietrichstein gróf, császári kamarás egy gáttal összeszűkítette, s három nyílású kőhíddal tette átjárha­tóvá a Kakat-eret Bánhalmánál. A hidat - mely a 170 m széles vízfolyáson csupán 38 m széles nyílást hagyott ­az 1739. évi árvíz elsodorta. 1736. Ez évből ismeretes Pozsony vármegyének egy olyan ár­védelmi készültségi beosztása, amely meghatározta, hogy az egyes folyószakaszok mentén melyik község kö­teles a töltések védelmét ellátni. 250 éve 1761. Az érdekelt kunsági települések követelésére megkezdték a Mirhó-Kakat árvízi öblözetét mentesítő Mirhó-gát épí­tését, amely 1761-ban készült el. 225 éve 1786. május 2. A Helytartótanács furdőrendtartási és egészségügyi sza­bályzatot adott ki a balatonfüredi gyógyhely számára. 1786. Pozsony vármegyében a csallóközi járás lakosságának közmunkáját oly módon szervezték meg, hogy mindenki számára kijelölték, közmunkáját - a vármegyei mérnök irányítása mellett - az árvédelmi töltések melyik szaka­szán és mikor kell leszolgálnia. 1786. A korábbi időszak csapadékos időjárásának köszönhető­en a Fertő tó vízfelülete a szokottnak csaknem a kétsze­resére (515 km 2) dagadt. 200 éve 1811. május közepe Böhm Ferenc 1767. évi terveinek módosított változata alapján, Beszédes József műszaki irányításával megkez­dődtek a Sárvíz mocsarainak lecsapolási munkálatai. 1811. augusztus 14. * Clark Ádám (Edinburgh, Skócia), mérnök, a Vidra gőz­kotró főgépésze, a Lánchíd kivitelező építésze, Széchenyi mellett a Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztérium műszaki tanácsosa, a Dunára telepített budai vízmű fej­lesztési terveinek kidolgozója. (| Buda, 1866. június 23.) 1811. december 18. * Asbóth Sándor (Keszthely), a Bega-szabályozás mér­nöke és Temesvár főmérnöke. A magyar szabadságharc küzdelmeiben alezredesként vett részt, majd emigrált az Amerikai Egyesült Államokba, ahol kitüntette magát a polgárháború küzdelmeiben. Mint új hazájának tisztelet­beli tábornagya nagyköveti rangban szolgált Argentíná­ban. (t Buenos Aires, 1868. január 2.) 1811. A Helytartótanács Ürményi Rudolfot, Fejér vármegye fő­ispánját nevezte ki a Rába-szabályozás királyi biztosává. Munkájának eredménytelenségét látva Ürményi 1813­ban lemondott megbízatásáról. 1811. Elkészült Görög Demeter, Kerekes Sámuel és Márton József nagy vállalkozása, a magyarországi megyetérké­pek sorozata, amely „Magyar Átlás" címen került forga­lomba. A szakirodalomban „Görög-Kerekes"-nek neve­zett atlasz 2 áttekintő térképen kívül 58 megyetérképet, valamint egy helynévmutatót tartalmazott. 175 éve 1836. január 4. * Chyzer Kornél (Budapest), orvos, természettudós, aka­démikus. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az egészség­ügy megszervezésében, a járvány elleni küzdelem kor­szerűsítésében, a magyarországi gyógyvizek felhasználá­sában, a fürdő- és a kórházügy fejlesztésében. A hazai balneológiai irodalom egyik megteremtője. Az ország ás­ványvízlelőhelyeit és fürdőit bemutató térképe nemzet­közi viszonylatban is kiemelkedő alkotás volt. Észak­Magyarország flórájára vonatkozó kutatásai ma is forrás­értékűek. (| Budapest, 1909. szeptember 21.) 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom