Hidrológiai tájékoztató, 2010
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A miskolctapolcai karsztvíz hatása a nyékládházi tavakra
P. 1998) Az előbbi hidrológiai bizonyíték mellett egy hidraulikai is adott: ez Mező Gyula (1995) karsztvízszint szimulációs térképe. Ennek karsztvíz nyomásvonal rendszere depressziósán „behorpad" Tapolca felől Répáshuta környezetébe. A szennyezési elérési idő az 1. táblázat szerint a répáshutai részvízgyűjtőről 1-2 hónap. Igaz, hogy ez csak az árvízi, barlangrendszeren át érkező kezdeti (összességében kisebb) víztömegre vonatkozik, de ez hozza a szennyezést! Ezt akár több hónapos késéssel is követhetik a repedés rendszerekben felduzzadt, onnan a barlangjáratokba visszaszivárgó vizek, de a vízbázis védelem szempontjából az első szennyezési transzport a mértékadó. így nem fogadható el az a modell, ami Répáshutáról Tapolcáig 1 éves elérési időt mutatott ki! (CsepregiA. -Izápy G. 1987). Szerző ezzel a tanulmányával szeretne hozzájárulni a most folyó sok százmillió forintos miskolci ivóvíz javító program fogyasztó oldali eredményességéhez. A lakosság továbbra is ragaszkodna a jó minőségű természetes karsztvízhez, az esetleges kezelt vízzel szemben... ha megkérdeznék! Ez a vízgyűjtőn végrehajtandó preventív védelemmel biztosítható. IRODALOM Bársonyos J. (1983) Böcker T. (1970): A Keleti-Bükk karszthidrológiai kutatása vízbeszerzési lehetőségek megállapítása céljából. VTTUKl Böcker T. és Vecsernyés Gy. (1983): A Szinva, Anna, Diósgyőri, Tapolcai forráscsoportok és a Felsőforrás, Királykút forrásvízművek védőidoma. II. Intézkedési terv. ALUTERV-FKI Csepregi A. - Izápy G. (1987): A Miskolc-Tapolca-i víz utánpótlódás számítógépes szimulációja. VITUKI Gaál L. (2008): Geodynamika a vyvoj jaskin slovenského krasu. Speleologia Slovaca 1. Gemenci T. - Sztabóczky P. (2006): Szakvélemény, a Miskolc 2006. júniusában történt ivóvíz szennyezés kapcsán felmerült gondatlan veszélyeztetés ügyében. B.-A.-Z. Megyei Rendőr-Főkapitányság, Miskolc. Kádár S. - Lénárt S. (2006): Vízszennyezés Tényfeltáró Bizottság előzetes jelentése. Kiss Z.-né - Bodnár J. - Asztalos Á. - Papp E. (2008): A 2006. Évi miskolci ivóvíz járvány környezet-egészségügyi ismertetése. ÁNTSZ Eszakm. Regionális Intézete Kirend. Miskolc. Egészségtudomány Lll.évf. l.sz. Kovács A. - Kovács P. (2007): Árvíz a Szinván: az orografikus csapadéktöbblet egy extrém esete. Légkör 52.évf.4.sz. Less Gy. (szerk) (2002): A Bükkhegység földtani térképe. MÁFI Mező Gy. (1995): A Bükk és környezete szimulált karsztvízszint-térképe. In: A bükki karsztrendszer ßldtani-vizßldtani szimulációs modellje. BKMI Szilágyi G. - Böcker T. - Schmieder A. (1980): A Bükk hegység regionális hidrodinamikai képe és karsztvízforgalma. Hidr. Közi. 60. éyf. 2.sz. Székely K. (szerk) (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó Szlabóczky P. (1992): Karsztvíz tározódási és leürülési vizsgálatok a K-i Bükkben. A Bükk Karsztja ...Konferencia. Miskolci Egyetem Szlabóczky P. (1998): MTVÍZ Rt hideg karsztvíz termelő helyein 1988. január 1. -1997. december 31. közötti időszakban végzett hidrogeológiai észlelés, adatgyűjtés, feldolgozás összefoglalása. II. ütem. Kiértékelés. A miskolctapolcai karsztárvíz hatása a nyékládházi tavakra SZLABÓCZKY PÁL A 2010. tavaszi rendkívüli csapadék a miskolctapolcai ivóvízbázisnál is kisebb károkat okozott a terület (kútgépészet) elárasztásával, veszélyeztetve a Barlangfürdőt is. Ezért a 800 mm-es főnyomó vezeték vizét, a tolózár kiemelésével átterelték a Hejő patakba. Az évtizedek óta feltöltődött meder kapacitása a mértékadó 4 m 3/s alá csökkent, ezért több ponton kiöntött, fenyegetve Nyékládházát és korlátozni kellett a forgalmat a Miskolc-Budapest vasútvonal egy szakaszán is. Emiatt egy óholocén kori medermaradvány gyors kikotrásával a Nyékládháza-Ónod közti területről a vizet közvetlenül bevezették a Gólem tóba, amelyben a múlt nyárihoz képest májusig már eleve szokatlanul magas, 1,2 m-s vízszintemelkedést észleltünk. Az ezt követő közvetlen árvízi beeresztés további, összesen 2,5 m-es vízszintemelkedést okozott. (Az északabbra eső Mályi-tónál 3 m-es, a délebbre lévő tavaknál 2 m-es emelkedésekről számoltak be). 2010. június 26,-i vizuális becslésünk szerint (10%-os hibával) az ivóvíz vezetékből átvezetett tömegáram 0,9 m 3/s, a vízmű Thomson-bukó feletti (túlfolyókkal együttes) hozama 1,4 m 3/s, az Aradi úti Hejő-hídnál becsült hozam 1,6 m 3/s volt. Tehát a meleg karsztvizek együttes hozama nem haladta meg a napi 20 E. m 3-t de a nyomásszint emelkedés így is szokatlan melegvíz fakadásokat okozott a Szerelem-szigeten és parki szomszédságában. Ezek kialakulását segítette, hogy a miskolci hévíz kutakat több éve lezárva tartják fürdő hasznosításuk visszaszorítása miatt. A nyékládházi Gólem+István tóba beeresztett tömegáram napi ldm-es vízszintemelkedést okozott 1 héten keresztül. Ez, a közel 2 km 2-nyi vízfelülettel számolva 2m 3/s körüli kezdeti betáplálást jelent, amely összességében - a szomszédos tavak felé történő, kavicsrétegen keresztüli (k.M=10 3m 2/nap) átszivárgást is figyelembe véve - 2,5-3 millió m 3 közötti Gólem + István-tavi dinamikus vízkészlet növekedést eredményezett. Érdekesek a „vízhasználók" minőségi megfigyelései is. Annak ellenére, hogy a Nyékládháza-Ónod közötti útátvágásánál átömlő víz élénken vörös agyagos volt (ami a Tapolca mögötti karsztrendszerből származott) a tó vize nem „szennyeződött" el, sőt határozottan tisztább, átlátszóbb lett, feltehetően a magasabb oldott mész és oxigén tartalom, esetleg kis mértékű pH csökkenés miatt. A vízminőségjavító hatás különösen feltűnő a Gólem tóval összefüggő István tóban, ahol a júliusi kánikula nyomán 28-30°-osra felmelegedő víz nem gázosodott, szagosodon el, ahogyan azt eddig, évtizedek óta tapasztaltuk 26° felett. Megfigyelhető volt az is, hogy a „hideg karsztvíz" 1 hetes beeresztése után a tóvíz kánikulai felmelegedése szokatlanul lassú volt. A 2010. július 20.-a körül a beeresztő csatornában már csak az agyagos fedő rétegben tározódott hideg talajvíz visszaszivárgását és a leülepedett vörös agyagot érzékeltük. A leírt jelenségekről készült fényképek lekérhetők a szykra@freemail.hu címről. 64
